2014. szeptember 24., szerda

Film és beszélgetés Joyce Maynarddal - Egy felejthetetlen este a Puskin moziban

A múltheti Alexandra hírlevélben fedeztem fel, hogy Joyce Maynard - neve leginkább az idei télen megfilmesített Nyárutó című könyve révén csenghet ismerősen - látogat Magyarországra. A filmre még bemutatásakor figyeltem fel, akkor utána is néztem és megtudtam, hogy könyvadaptáció. Terveztem a könyv elolvasását, de még nem tettem meg, ugyanígy annak idején a filmet sem sikerült megnéznem, ezért megörültem, mikor szembetalálkoztam a hírrel, hogy az írónővel személyesen is találkozhatunk. Két napos program keretében nyílik lehetőség Joyce-szal találkozni. Kedden, azaz tegnap (2014. szeptember 23-án) a Puskin mozi műsorára tűzte a regény filmváltozatát, majd az írónővel Veiszer Alinda beszélgetett, majd dedikálás következett. Ma pedig az Alexandra Pódiumon kerül sor egy beszélgetés és dedikálás. 
Mondanom sem kell, hogy a keddi program messzemenően jobban megtetszett. Hat órakor a Puskin mozi gyönyörű mennyezetű Metropolis termében tekinthettük meg a filmet. A történetet a 13 éves Henry szemszögéből ismerhetjük meg, akit egy áruházban megszólít egy titokzatos, vérző idegen férfi és fuvart kér tőlük. A férfiről később kiderül, hogy egy börtönkórházból szökött meg és sebei abból származnak, hogy ezt egy ablakon kiugorva tette meg. Henryék a férfit (Frank-et) hazaviszik otthonukba, ahol fokozatosan alakul át kapcsolatuk és az elvált, depressziós édesanya (Adele) és Frank között vonzalom alakul ki. Adele összetört szívében szerelem lobban és megfigyelhetjük, hogyan változik meg fokozatosan napról-napra. Folyamatos feszültség kíséri végig az egész történetet, hisz mindvégig ott lebeg a hármas feje felett, hogy Frank nyomára bukkan a rendőrség. A végkifejletet természetesen nem árulom el, megéri leülni és végignézni a filmet. Tökéletesen egyetértek az írónővel abban, hogy egyáltalán nem egy tündérmese, sokkal inkább realisztikus, hihető történet.
A film után a vetítővászon előtti színpadra pillanatok alatt felkerült egy asztal székekkel és megjelent Joyce Maynard. Veiszer Alinda beszélgetett az írónővel és közben folyamatos tolmácsolásban hallhattuk az írónő válaszait, valamint a közönség számára kérdezési lehetőség is nyílt. Sok érdekességet megtudhattunk többek között az írónőről önmagáról, az írási szokásairól és a könyv megfilmesítési körülményeiről. Legnagyobb meglepetés az volt számomra, mikor kiderült, hogy a Nyárutó című regényét mindössze 11 nap alatt írta. Elképzelni sem tudom, miképp lehet ilyen rövid idő alatt egy kerek, egész történetet papírra vetni. Joyce elmondása szerint mikor ír, lelki szemei előtt egy film kockái peregnek és előre nem tudja, hogy még mi lesz a történet befejezése, sosem tervezi el, hogy szereplői ekkor és ekkor mit fognak csinálni, hanem az események folyamatosan alakulnak. Főszereplőink életében közös pontként jelenik meg, hogy mindketten átélték egy gyerek elvesztésének szívszorító fájdalmát. Adele többször is átmegy ezen a borzalmon és emiatt válik azzá a megtört asszonnyá, akit a történet elején megismerhetünk. Az írónő ezzel a témával kapcsolatban több kérdést is kapott, hogy miért ezt a tragédiát választotta a legnagyobb fájdalom kifejezésére. Joyce szerint ez a legnagyobb tragédia egy felnőtt ember életében. Veiszer Alinda kíváncsi volt arra is, hogy az írónő mennyire elégedett a megfilmesítéssel, mi nem úgy jelenik meg a vásznon, ahogy Ő szerette volna. Kiderült, hogy egy írónak csak akkor van nagy beleszólási lehetősége a filmforgatásba, ha nagyon erős akaratú, különben nemigen van hatással arra, hogy mi hogyan kerül a filmbe. Kate Winslet-et nagyszerű színésznőnek tartja, aki tökéletesen alakította Adele szerepét, a Frank-et megformáló Josh Brolint pedig Joyce tanította meg arra, hogy hogyan kell készíteni a barackos pitét. Ragaszkodott hozzá, hogy a tökéletes pite kerüljön a filmbe. (Kedd délelőtt Budapesten lehetőség volt közös sütésre is az írónővel.)
Találós kérdés: Miért "A" pite a neve a barackos pitének? Ez a kérdés nem hagyott bennünket nyugodni, végül arra jutottunk, hogy az "A" betű Adele nevének kezdőbetűjére utalhat. 
Amit kiemelt még a filmváltozattal kapcsolatban, hogy Henry egyáltalán nem egy komor jellem a könyvben, sokkal inkább humoros tinédzser fiú.
A beszélgetés után egy pillanat alatt szem elől veszítettük Joyce-t. Aggódni kezdtem, hogy a beharangozott dedikálás mégsem került bele a programba, már kezdtem is lemondani róla, mikor a mozi előterébe érve egy beugróban ott ült Joyce Maynard és mosolyogva, kitörő jókedvvel dedikált. 

Egy csodálatos, feledhetetlen este volt, ami örök emlék marad.