Jane Austen: Büszkeség és balítélet

A történetről röviden:

Netherfield Parkba új bérlő költözik. Ez a hír nagy izgalommal tölti el Mrs. Bennettet, a Longbournban élő, öt leánygyermekes család édesanyját. Az új lakó Mr. Bingley két nővérével, egyikük férjével és jó barátjával Mr. Darcyval érkezik. Mr. Bingley első látásra belehabarodik a legidősebb Bennet lányba, a szép és naiv Jane-be. A kellemes modorú férfi jó barátja, azonban nagy előítéleteket táplál az alacsonyabb sorban álló Bennett családdal szemben. Ez a gőg heves ellenérzéseket vált ki Elizabethből, a második legidősebb leányból, aki éles eszével kitűnik családjának többi tagja közül. Ezen ellenszenv alakulását követhetjük végig a történetben.

Jane Austentól az első könyv, amit volt szerencsém olvasni, az az Értelem és érzelem volt. Azzal a regénnyel azonnal belopta magát Austen a szívembe. A kedvenc klasszikus írónőmmé vált. Az Emmáról is hasonlóan vélekedtem, majd végre a Büszkeség is balítéletet is sikerült elolvasnom.

Ezt a regényét tartják az írónő legfőbb művének.

Austen humoros stílusa már az első oldalakon a hatása alá vont. Olyan egyedülállóan mulatságos, élcelődő párbeszédeket alkot, amik mosolyt csalnak az olvasó arcára. Így voltam már a kezdő jelenettel.

A szereplők olyan szépen, aprólékosan kidolgozott karakterek, hogy olyan mintha a legközelebbi ismerőseink lennének. Komolyan úgy éreztem, mintha a Bennet család tagja lennék és közöttük élnék. A környezet, a lélegzetelállító angliai tájak bemutatása is annyira érzékletes, hogy minden részletét könnyedén magunk elé tudjuk képzelni. Az érzelmek kidolgozása pedig különösen igényes.

A Bennet család minden tagja egészen különböző jellem. A család feje, Mr. Bennet, aki felesége üresfejű, minden lében kanálsága elől igyekszik a maga nyugodt, zárt életébe menekülni. Éles eszű, és szófukar. Mrs. Bennet a család butácska, pletykás, állandóan fecsegő tagja. Hozzá hasonló a két legfiatalabb leány, akik legnagyobb örömüket a pletykákban, illetve a közeli városba érkező tisztek körüli legyeskedésben lelik. A középső lány pedig okoskodásával, magasröptűnek szánt megjegyzéseivel próbálja magát pallérozott elmének mutatni. A családból a két legidősebb lány tűnik ki. Jane naivságával mindenkiről csak a jót képes feltételezni, Elizabeth pedig mindnyájuk közül a legokosabb.

Mind Elizabeth, mind Mr. Darcy jelleme nagy fejlődésen megy végig a történetben. Tökéletesen láthatjuk, hogy minden esemény milyen hatást gyakorol rájuk, miként hat a büszkeségre, valamint az előítéletre.

A regényből kétfajta filmfeldolgozás is készült.

Új kedvenc született!

Pontszám: 5*

Kiadó: Lazi Kiadó

Kiadás éve: 2009

Oldalszám: 337

Fordította: Szenczi Miklós

Eredeti cím: Pride and Prejudice (1813)

Lauren Oliver: Delírium című könyve a Ciceró Könyvstúdió kiadásában

Várható megjelenés: 2011. november vége

A könyv fülszövege:

"Kilencvenöt nap, és védett leszek. Nem tudom, fájni fog-e a kúra. Túl akarok lenni rajta. Nehéz türelmesnek maradnom. Nehéz nem félni, amíg nem vagyok biztonságban, habár a delírium eddig még elkerült. Mégis aggódom. Állítólag a régi időkben az emberek megőrültek a szerelemtől. Ez a legelvetemültebb gyilkos a világon: akkor is végez az áldozattal, ha megérinti, és akkor is, ha nem."

Lauren Oliver már első, remekbe szabott regényével lenyűgözte az olvasókat. A Mielőtt elmegyek a Publishers Weekly elragadtatott kritikájában „nyers, érzelmes, helyenként gyönyörű” könyvként szerepelt, amelynek vége „merész, ugyanakkor szívfacsaró”. Az írónő rég várt második regényével, amely egy disztópikus  trilógia első kötete, ismét kivételes tehetségéről és sokoldalúságáról tesz tanúbizonyságot.

8 karakter poszter Az Éhezők Viadala filmhez

A jövő tavasszal mozikba kerülő könyvadaptációhoz a napokban elkészültek a főbb szereplőket bemutató poszterek.

 (Kattintásra a képek nagyobbak lesznek.)

Libba Bray: Az az édes, távoli harang

A Gemma Doyle trilógia befejező darabja.

A történetről röviden:

A birodalmakban összes varázslata Gemmára szállt, miután legyőzték és egy kút mélyébe zárták Kirkét. Ezzel óriási feladat került a lányra, mert nem tudja eldönteni, hogy miképp ossza meg azt. A Raksana kezébe semmiképp nem akarja adni, ezért titkolja, hogy nála lenne, de a társaság embere, Mr. Fowlson mindvégig Gemma nyomában van és figyeli a lányt. Ráadásul Miss McCleethy is szemmel tartja őt. Közben a birodalmakban egymás után történnek egyre különösebb események, és az ott élő különböző lények is egyre jobban elégedetlenkednek, mert Gemma még mindig nem váltotta be ígéretét, miszerint megosztja mindenki között a varázslatot. Pippa is egyre furcsábbá válik, a köré gyűlt gyári munkás lányok csoportja mindinkább egyfajta vezetőként tekint rá. Gemmának erősödik az a gyanúja, hogy Pippa valamiképp a Télvidék befolyása alá került. Rejtélyes látomások gyötrik Gemmát, amelyek jelentésének kinyomozása az egész történeten keresztül folyik...

A trilógia első két része a kedvencemmé vált, ezért nagy várakozással voltam a befejező rész iránt. Az idei Könyvhétre meg is jelent.

Amit első látásra megállapíthatunk az a mérete, messze felülmúlja az első két könyv oldalszámát. Na de mit is rejthet ennyi oldal, elég izgalom jut a sok-sok oldalra, vagy hosszú üresjáratokban lesz részünk? Ez volt a kérdésem a könyv láttán.

Az indítás kellően felcsigázta az érdeklődésemet, ami a könyv végéig nem is lankadt. Végig izgalmas, az események megfelelő tempóban történnek. A valós világ és a birodalmak történései közötti egyensúly megfelelő volt.

Megvolt a rejtélyes üzenet Gemma látomásában, ami csak nagy nehezen volt megfejthető. Ez a fő néhány mondat, amit Gemma lát, hatja végig az egész könyvet. Először is ki is üzenhetett, és mit akarhatott mondani? Előbbire egész hamar rájönnek Gemmáék, de a jelentését csak a könyv végére sikerül megfejteniük.

Meglepetésekben és fordulatokban ebben a részben sem volt hiány. A rejtélyes Télvidéket is megismerhetjük már, aminek leírása nagyon hatásos volt. Hátborzongató módon mutatja be az írónő, ami megadta azt a „viktoriánus rémregény” hangulatot, ami az előző részekben is tapasztalható volt.

Gemma egyre jobban szűknek és korlátoltnak érzi azt a világot, amelyben él. Fokozatosan kezdi meglátni a benne rejlő felszínességet, ami ellen mindinkább lázadni kezd. A családjában látja ezt meg egyre jobban, a varázslattal is próbál ezen változtatni, de örökre nem tarthatja fenn azt az állapotot.

A könyv vége felé kezdtem azt érezni, hogy már megint egy sablonos befejezést fogunk kapni. De tévedtem, aminek kimondhatatlanul örültem. Nagy-nagy gratuláció Libba Braynek, amiért ilyen befejezést alkotott. Az oldalszám pedig nem volt baj, mert meg tudta tölteni tartalommal.

Pontszám: 5*

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadás éve: 2011

Oldalszám: 822

Fordította: Szűr-Szabó Katalin, Neset Adrienn

Eredeti cím: The Sweet Far Thing (2007)

Frei Tamás könyvdedikálás

A múlt héten az első dedikálásra sajnos nem tudtam eljutni, de kisvártatva nagy örömmel láttam, hogy ezen a héten ismét dedikál Frei Tamás. Tegnap délután be is szereztem a könyvet, amihez egy kis csomag Frei kávé specialitást is kaptam.

Majd indulás a Batthyányi térre. Már háromnegyed 5-kor kígyózó sor fogadott a Vásárcsarnok emeletére vezető mozgólépcsőről lelépve.

Öt óra után néhány perccel meg is kezdődött a dedikálás. A várakozás nem tartott sokáig, így egy-kettőre sorra is kerültem.

Jeff Abbott: Sokk

A történetről röviden:

Mike a tanúvédelmi program keretében új életet kezd, miután tanúskodott egy Miami maffia banda tagjai ellen. Immáron új néven (Michael Raymond) éli napjait Santa Fében, de a múltja minduntalan kísérti. Legjobb barátja szelleme kísérti, akit ő lőtt le. Ennek leküzdése érdekében pszichológushoz jár. Egy nap Mike arra a döntésre szánja el magát, hogy kitálal a doktornőnek, elmondja, hogy ki is ő valójában. Azonban ez a nap egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt a férfi eltervezte. E nap gyökerestül forgatja fel az álca mögé húzódva töltött életét. Egy baleset vagy szándékos robbantás a pszichológusnő ellen nem hagyja nyugodni Mike-ot és megkezdődik a hajsza azért, hogy az igazságra fény derüljön. De a szálak egyre bonyolódnak, főszereplőnk nem is sejti, hogy mibe tenyerelt...

Már jó ideje kiszemeltem magamnak ezt a könyvet. Annak idején számtalan plakáton találkoztam Abbott másik regényének, a Pániknak a reklámjával. Az felkeltette úgy önmagában az érdeklődésemet az író művei iránt, majd a Sokk került most a kezembe egy akcióban és gondoltam teszek vele egy próbát, csak attól féltem, hogy nagyon tömény akcióregénybe futok.

Mostanra bebizonyosodott számomra, hogy ezen feltevésem nem is volt alaptalan. Az oldalakról végig az erőszak és az akció köszönt vissza. Többször gondoltam az elején, hogy lehet mégsem kellene folytatnom az olvasását, de a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, így csak haladtam vele tovább. Elhatároztam, hogy nem tántoríthat el önmagában az, hogy ez a műfaj nem a szívem csücske, a történet ettől függetlenül lehet még ütős. Ami oldotta a hangulatot az a körültekintően bemutatott környezet leírás volt. Ahogy haladtam egyre több és több bonyolítás halmozódott, fogalmam sem volt, hogy mi fog kisülni az egészből, melyik szereplő milyen titkot és hátsó szándékokat rejteget.

A titokban tesztelt PTSD (poszt-traumatikus stresszzavarok) kezelésére szolgáló gyógyszer adatait akarja elszántan megtalálni már annyi ember, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy most ki kivel, ki ellen, egyáltalán miért bonyolódik bele az egész történetbe. Ez a végére nagyjából kitisztult előttem, de a nagy csavar (aminek egy része már az elején sejthető volt) megkérdőjelezte számomra az egész történet kiindulópontjának logikusságát.

Kiknek ajánlom: a kőkemény akcióműfaj hódolóinak

Pontszám: 3

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó

Kiadás éve: 2009

Oldalszám: 409

Fordította: Binder Natália

Eredeti cím: Fear (2006)

Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt

Az Angyali szerelem című sorozat első része.

A történetről röviden:

Az első oldalakon már azonnal a fő jelenet közepébe vágunk, mikor Tristan és Ivy karamboloznak egy szarvassal. Innen ugrunk vissza. Ivy iskolát kénytelen váltani, mert édesanyja egy dúsgazdag férfihoz megy férjhez és ezért Stonehillbe költöznek. Időben ugrálunk össze-vissza, így egy kis bepillantást nyerhetünk abba az időbe is, mikor Ivy még csak az első napját tölti az új suliban. Majd ott folytatódik a történet, ahol a lány már beilleszkedett, két barátnője folyamatosan Tristannel, a suli úszóbajnokával szeretné összehozni. Majd az események követik egymást és ismét eljutunk a baleset estéjéig, de most már tovább is lépünk és kiderül, hogy milyen következményeket is okozott a szerencsétlenség.

Nagyon sok negatív kritikát kapott a könyv, ezért muszáj volt elolvasnom, hogy mi is lehet.

Hiába ez mindig felcsigázza az érdeklődésemet. :D

Kellemesen csalódtam, nem vártam semmi jót a könyvtől, ezzel szemben meglepett. Nem azt mondom, hogy a kedvencemmé vált, de nem is volt borzasztó, egy átlagos, egyszerű könyv, ami kellemesen kikapcsolt egy este erejéig. Nagyon kis rövidke az egész könyv, így egy ültő helyben simán a végére lehet érni.

A fülszöveget egyáltalán nem ajánlom elolvasni, mielőtt nekikezd az ember az olvasásának. Hat mondatban úgy összefoglalja az egész könyv tartalmát, hogy a lényeg teljesen benne van. Szerencsére én nem is tettem meg ezt előtte, így jól jártam. A fülszövegnek szerintem inkább a figyelemfelkeltésre, rövid helyzetábrázolásra kell szolgálnia, mintsem összefoglalnia mindent.

A prológus jelölés nélkül jön szembe a könyv elején, így egyáltalán nem számítottam arra, hogy pont az események közepébe vágunk és onnan lesz a visszaugrás, hogy mi is történt azelőtt. Be kell valljam, egyáltalán nem szeretem azt a fajta megoldást, hogy az első oldalakon a legnagyobb esemény szóról-szóra ki van ragadva a könyv sűrűjéből, így lelövi a lényeget. Mostanában már igyekszem kihagyni az e fajta prológusokat az olvasásból, és rögtön az első fejezettel kezdek. Itt ez első fejezetnek van álcázva, így belefutottam a csapdájába.

Mivel mint említettem, nem olvastam a fülszöveget, így kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a baleset után. Először nem gondoltam, hogy ez fog történni, de az olvasás közben folyamatosan agyaltam a cím jelentésén, így sejteni kezdtem.

A főszereplők közti szerelem (inkább Ivy esetében) végre nem egyik napról a másikra, hipp-hopp következik be, hanem folyamatosan alakul ki. A történet E/3-ban íródott, mind Ivy, mind Tristan gondolatait nyomon követhetjük, hol az egyikük, hol a másikuk „fejéből” láthatjuk az eseményeket.

Egy helyszíni bakit találtam benne mindjárt az elején, a prológusban. Mindkét főszereplőnk a hátsó ülésen van (ez teljesen egyértelmű: „Tristan az első ülésre dobta a virágot...”), és Tristan beindította a motort. A hátsó ülésről? De ettől eltekintve a későbbiekben szerencsére nem véltem felfedezni több ilyet.

Nagyon függővége van, ami ösztökél arra, hogy olvassam a folytatást. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul a történet.

Chandler 1995-ben még két kötettel folytatta, majd idén írt hozzá egy negyedik részt, jövőre pedig jön az ötödik.

Pontszám: 3

Kiadó: Egmont-Hungary Kft.

Kiadás éve: 2011

Oldalszám: 178

Fordította: Barta Tamás

Eredeti cím: Kissed by an Angel (1995)

Új Nalini Singh könyv novemberben! (Angyali vadász III. - Angyaltánc)

Az Egmont Kiadó Dark sorozatának legújabb darabja.
Várható megjelenés: november 10.

A könyv fülszövege is elérhető már:

A vámpírvadászból angyallá változott Elena és arkangyal szerelme, Raphael visszatérnek otthonukba, New Yorkba. Megkezdhetik közös életüket és felfedezhetik, hogy valóban nagy szükségük van egymásra: az arkangyalnak Elena emberségére, a lánynak pedig Raphael erejére és támogatására, hogy megküzdhessenek saját démonaikkal.
Nyugalmuk azonban nem lehet zavartalan, a világ a feje tetejére áll körülöttük. A bolygót megmagyarázhatatlan földrengések, szökőárak és árvizek kezdik pusztítani, egy újabb gyilkosságsorozat pedig mindkettőjüket személyesen érinti. Egy ősöreg arkangyal ébred évezredes álmából: Raphael anyja vissza akarja kapni a fiát.

Novemberben jön Richelle Mead: Vérvonalak című sorozatának első része!

Az Agave-könyvek hírül adta, hogy még idén sikerül a Richelle Mead Vérvonalak című sorozatának első részét kiadniuk.

A várható megjelenés: NOVEMBER 22.

A Vámpírakadémia spinoffjaként kezelendő új sorozat meglepő fordulatokkal teli első részében sok eltemetett titok kerül a felszínre, és az új szereplők mellett olyan régi ismerősöket is üdvözölhetünk, mint Adrian Ivaskov, a lélekmágus szépfiú, vagy Abe Mazur, a tetteivel a törvényesség határán táncoló kalandor. Ahol pedig ők jelen vannak, ott a baj sem járhat messze.

A történet szerint Sydney, az Alkimista élete teljesen új fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett: magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi élet kellős közepébe. Miközben egy zaklatott lelkivilágú - mellékesen vámpír - kamaszról gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie. Sydney hamarosan ijesztő események középpontjában találja magát. A diákok különleges képességeket biztosító tetoválásainak titkát, valamint a vámpírgyilkosságok rejtélyét is kénytelen lesz felderíteni. A tét a szeretett húga jövője, a saját karrierje és az akarata ellenére egyre jobban megkedvelt Jill élete.

Az Olvasók Viadala - 2. téma

Ma jár le a második kidolgozandó téma határideje, így nekilátok, hogy befussak vele még az utolsó pillanatokban. Már annyiszor neki szerettem volna látni, aztán mindig elmaradt, pedig nem akartam a végére hagyni, mert olyan jó kis kihívás az egész. :)

2. téma
Szept. 23-tól – Okt. 22-ig

Ha interjút készíthetnél Suzanne Collins-al, miket kérdeznél tőle? Írj egy képzeletbeli interjút, amit az írónővel készítesz. 

Először is kíváncsi lennék rá, hogy miként fogalmazódott meg benne, hogy a disztópikus regények műfajába vágjon bele, vagyis mi inspirálta őt erre.

Hogyan alkotta meg Panem világát, azaz, miképp építette fel először az általa elképzelt világot.

Mikor kezdett el írni? Hogyan kezdődött nála?

Hogyan ír? (Zenei aláfestéssel, vagy anélkül?)

A történet mely része volt meg eredetileg a fejében, mikor nekilátott a megírásához, az egész trilógia története, vagy csak az első rész eseményei. Tulajdonképpen, mikor elkezdte írni, gondolt-e arra, hogy sorozat lesz, vagy csak egy egyrészes regény?

Mely karakterek voltak meg eleve a fejében, hogy azok mindenképp a történet szereplői lesznek és melyek születtek csak az írás folyamán?

Ki a kedvenc karaktere?

Ki volt az, akit nagyon megszeretett, de meg kellett tőle válnia?

Körülbelül ezeket kérdezném az írónőtől, ha interjút készítenék vele. Persze nem így ömlesztve, rendszertelenül, mint ahogy leírtam, hanem főbb témánként megszerkesztve. Itt olyan sorrendben írtam le a kérdéseket, ahogy éppen azok az eszembe jutottak.

Melyik könyvbéli szereplővel találkoznál szívesen a való életben is? Tőle mit kérdeznél, és szerinted mit válaszolna? Készíts egy képzeletbeli interjút valamelyik karakterrel. 

A választásom egyértelműen Peeta lenne. :) Az interjú még a Viadal (1. rész) után játszódik, ekkor még Peetának fogalma sincs, hogy milyen megpróbáltatások fogják még érni ezek után.

Kérdező: Mikor találkoztál először Katnissel?

Peeta: Katniss nehéz körülmények között nőtt fel, folytonos nélkülözések közepette, így egy alkalommal mikor a pékségünkbe jött, hogy valami betevőhöz jusson én megsajnáltam és vállalva apám nemtetszését elcsentem egy friss pékárut és az éhes lánynak adtam, aki abban a pillanatba megtetszett nekem.

Kérdező: És utána mikor láttad őt újra?

Peeta: Mivel egy suliba jártunk, így sokszor volt alkalmam látni őt, de csak távolról figyeltem, megszólítani nem volt merszem.

Kérdező: Mit éreztél mikor kisorsoltak az aratásnapi ünnepségen? Mi több, ő lett az, akivel együtt kerültetek be a Viadalra. Mi volt akkor az első reakciód?

Peeta: Mikor Prim neve elhangzott a hangszóróból, akkor nem akartam hinne a fülemnek, tudtam, hogy Katniss húga és ő pedig nem fogja hagyni, hogy a kistestvére elinduljon ebbe az egész értelmetlen harcba. Így mikor Katniss kiment a színpadra, összeszorult a szívem, egyszerűen nem bírtam volna elviselni, hogy elveszítsem, annak ellenére, hogy igazán nem is ismertük egymást. Utána kisvártatva az én nevem hangzott el, ami persze megrémített, mert esélyem sem volt igazán sok, hogy kisorsoljanak, hiszen nem volt szükségem rá, hogy feliratkozzak tesszeráért, amivel növeltem volna a kihúzásra való esélyeimet. De egyúttal az is eszembe jutott, hogy így legalább lesz valami módom nyílik arra, hogy valahogyan beleszóljak a dolgok alakulásába.

Kérdező: Mikor bekerültetek az arénába, akkor Te szövetségre léptél, több más körzetből érkezett játékossal. Mi vezetett erre a döntésre?

Peeta: Ezt tartottam akkor a leghelyesebb döntésnek, hiszen annál kevesebb ellenféllel kellett először szembenéznem.

Kérdező: Ez egyik legmeghatározóbb jelenet egyértelműen, mikor Katniss minden veszéllyel bátran szembeszállva próbál Téged valahogy megmenteni, a sebesüléseidet valahogyan ellátni.

Peeta: Na igen, Katniss nagyon vakmerő tud lenni az biztos.*vigyorog* De a viccet félretéve: Akkor úgy éreztem, hogy nem fogok tudni felépülni. Katniss nélkül ez teljesen biztos, hogy nem is sikerült volna.

Kérdező: A sikeres felépülésed után megfordult a fejedben, hogy ilyen véget fog érni a Viadal?

Peeta: Egyértelmű, hogy nem. Páros győzelem még sohasem fordult elő a Viadalok történetében. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy Katniss győzzön.

Kérdező: De szerencsére ettől jobban alakultak a dolgok.

Peeta: Igen, álmomban sem gondoltam volna!

Kérdező: Mik a terveitek a továbbiakban?

Peeta: Először is mindketten nagyon várjuk, hogy valamelyest kipihenhessük magunkat, a győztesek falujában álló új házainkban erre valószínűleg módunk is fog nyílni, majd nekivágunk a nagyszabású, látványos Győzelmi Körútnak.

Kérdező: Köszönöm, hogy a győzelmeteket ünneplő show után azonnal szakítottál időt a kérdéseimre. És kellemes feltöltődést kívánok a Viadal megpróbáltatásai után!

Peeta: Köszönöm!

Szerinted mi fog történni, milyen titkokra derül fény a 3. kötetben? Mit gondolsz, az írónő be merte-e vállalni valamelyik meghatározó szereplő halálát?

A harmadik részben szerintem megkezdődik majd a nagy lázadás a Kapitólium hatalma ellen, amit nagy valószínűséggel sikerrel zárnak majd, de az biztos, hogy sok emberáldozatot követel majd a felkelés. Köztük lesz szerintem az egyik főszereplő.