2011. október 20., csütörtök

Várva várt könyvek dedikálása a következő hetekben

Régóta várom Fábián Janka: Az angyalos ház és Frei Tamás: A bankár című regényét.


Fábián Janka az Emma szerelmével meghódított és azóta a trilógia minden kötet nagy lelkesedéssel olvastam. Még nyáron volt szerencsém ellátogatni Janka írós-olvasó találkozójára, ahol személyesen is találkozhattam az írónővel és legújabb, készülő regényébe is beleolvashattunk a helyszínen, ami önálló regény lesz a sorozat után és Az angyalos ház címmel fog a boltokba kerülni. 
Hamarosan el is érkezik a megjelenés ideje, aminek alkalmából az új Ulpius-ház Könyvesboltban a Batthyányi téren dedikálásra várja az írónő az olvasóit november 2-án 17-19 óra között.
A dedikálásról részletesebben itt olvashattok.



Frei Tamás is jelentkezik A megmentő című könyvének folytatásával, amit a megjelenés napján (október 26.) dedikál szintén a Batthyányi téri Ulpius-ház Könyvesboltban 17-20 óráig. Akik a helyszínen vásárolják meg A bankárt, azok még egy csomag Frei kávé specialitással is gazdagodnak.
A részletek itt.

Mindkét könyvet 20% kedvezménnyel lehet majd megvásárolni a dedikálások helyszínén.

2011. október 8., szombat

Suzanne Collins: A kiválasztott - Várható megjelenés NOVEMBER 17.

Már jó ideje tudható, hogy novemberre tervezi az Agave-könyvek Suzanne Collins Éhezők Viadala című trilógiájának harmadik kötetét.

Most pontos várható megjelenési dátummal is szolgálnak már, ami mint a bejegyzés címében is kiemeltem november 17.

Ezenkívül a magyar nyelvű fülszöveg is olvasható már:
Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: a Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. Körzet lakói. De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. S ebben a forradalomban Katnissnek döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot?
Suzanne Collins trilógiája az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi könyvsikere, hónapokon át vezette az eladási listákat a világ számos országában. Az írónő hatodikként csatlakozott a Kindle-milliomosok klubjához, a könyvekből pedig mostanra több mint tízmillió példány talált gazdára. Ráadásul 2012 márciusában jön a mozikba Az Éhezők Viadala filmváltozata is, a főszerepben Jennifer Lawrence-szel. A fiatal tehetség melett pedig olyan nagyságok szerepelnek, mint Donald Sutherland és Woody Harrelson, valamint Lenny Kravitz, a világhírű rocksztár.

2011. október 2., vasárnap

Könyvmolypárbaj - második felvonás

November 8-tól indul  2012. szeptember 8-ig tart a kihívás. A résztvevők 7-10 könyvet választanak, amiket ez idő alatt elolvasnak és olvasónaplót készítenek róluk. Lehet alternatív listát is készíteni könnyítésként, ha valamelyik eredetileg választott olvasása mégsem jönne össze.


A játékra egy 10-es listát készítettem:

  1. Alison Weir: Lady Jane
  2. Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
  3. Cassandra Clare: Csontváros
  4. Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen
  5. Joanne Harris: Ötnegyed narancs
  6. Ken Follett: A katedrális
  7. Lauren DeStefano: Wither
  8. Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox
  9. Melissa Marr:Veszélyes játék
  10. Melissa Marr: Veszélyes álmok

Nalini Singh: Vonzódás

Egy világ – két faj – állandó küzdelem I. rész

A történetről röviden:
2079-ben a Földön az emberek mellett két új faj létezik, a mentálok és az alakváltók. A mentálok az 1979-es elcsendesedés program hatására minden érzelemtől mentes lényekké váltak. Sascha mentál, de ő érez. Ezt azonban kénytelen eltitkolni minden fajtársa elől, mert akkor rehabilitációra küldik őt, ahova azok a mentálok kerülnek akik „hibásak”. A folyamat során pedig mindent kiölnek belőlük, egyfajta élőhalottakká válnak. A mentálok az üzleti élet irányítói, és egy nagy építkezési megrendelést szeretnének végrehajtani az alakváltókkal együttműködve. Az alakváltók viszont azért vágnak bele az üzletbe, mert fajukat egy sorozatgyilkos tartja rettegésben, aki minden valószínűség szerint egy mentál. Az együttműködés révén olyan információt remélnek megszerezni a mentáloktól, ami a gyilkos nyomára vezetheti őket. Az informátor pedig Sascha, az építkezési projekt mentál felügyelője lenne.

Vegyes érzelmekkel kezdtem neki az olvasásának, mert már többször ért csalódás a felnőtt fantasy műfajában, de erről a könyvről nagyon sok pozitívat hallottam, így hát nekiláttam, és nagyon kellemesen csalódtam. Fantasy, krimi és romantikus egyben.

Szeretem a jövőben játszódó történeteket, de csak olyan világ elképzeléssel, ami újszerű és ötletes. Sighn olyan világot alkotott, ami azonnal megtetszett, és ahogy egyre többet tudtam meg a két fajról, egyre jobban elmerültem benne.

Mondjuk jobban örültem volna, ha nem ennyire egyszerű a nyelvezete és, ha több lett volna a környezetleírás, mert nagyon-nagyon kevés. Helyette végig a szereplők „agyában” vagyunk, így a karakterek kidolgozása nagyon részletes, ismerjük jellemüket, minden tulajdonságukat.
Sascha nagy harcát önmagában jól nyomon követhetjük, miképp próbálja a külvilág számára rejtve tartani, hogy ő különbözik a többi mentáltól. Kezdetben hibásnak, defektesnek érzi magát és olyan akar inkább lenni mint a többiek, és az az érzés fokozatosan alakul át benne. A különbözőség nem biztos, hogy rosszat jelent.
Másik főszereplőnk, Lucas, az alfahím alakváltó párduc gondoltaiba is belelátunk. Nála a mentálokkal kapcsolatos negatív érzéseinek átalakulása tökéletesen látható.

Különösen a mentálok nagy közös mentálhálójának gondolata tetszett, ahova mindenki folyamatosan kapcsolódik. Az, hogy minden mentált meg lehet találni a hálón – mint egy csillagos égen úgy ragyognak az elméjük – az X-menben Cerebro-ra emlékeztetett engem. És itt ez még tovább van fejlesztve, mert nem csak megtalálni lehet egymást, hanem kommunikálni is lehet egymással, tárgyalásokat folytatni, egy óriási adathalmaz is egyben, illetve az életet adó energia is.

Mindent összevetve a leírások hiányoztak, de a történet izgalmas, pergő, unalmas részektől mentes volt és felkeltette az érdeklődésemet a következő részre, ami a Látomás címet kapta magyar fordításban. Amerikában eddig 10 része jelent meg.

Pontszám: 4,5

Kiadó: Egmont-Hungary Kft.
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 352
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
Eredeti cím: Slave to Sensation (2006)

2011. szeptember 28., szerda

Süti díj

A díjat köszönöm szépen Hachinak, nagyon örülök neki! :)

“Szép blogoknak, melyekben van némi extra!”


Én pedig továbbadnám azoknak a bloggereknek, akiket rendszeresen olvasni szoktam. Biztosan vannak, akik már megkapták másoktól is a díjat, de remélem nem baj, ha tőlem is. :)

Elhaymnak,
FantYAstic Volumesnek,
Giginek,
Pippának, 
Üstökösnek szeretném tovább adni a díjat.

Mindnyájan nagyon jó, érdekes, igényes blogot vezetnek!

2011. szeptember 25., vasárnap

Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász

A történetről röviden:
2046-ban járunk Cleveland városában, a Kommunális Észak-Amerikai Polgárok Köztársaságában. Joe Fernwright kilátástalan körülmények között tengeti mindennapjait. Egy felszín alatti bérházban lakik egyedül, foglalkozását tekintve pedig cserépgyógyász. Csakhogy már jó ideje nem kap megrendelést. Idejét az ún. Játékkal tölti ki, amit a világ különböző pontjain élő emberek játszanak telefonon keresztül. De már ebből az időtöltésből is kezd elege lenni, mikor egy nap expressz küldemény érkezik számára, majd egyre több furcsaság kezd történni vele. Az érdekes dolgok lassan összeállnak és kiderül, hogy Joe-t egy bizonyos Glimmung felkéri, hogy segédkezzen egy másik bolygón egy víz alatt lévő katedrális felszínre emelésében. Feladat lenne a katedrálisban lévő cserepek helyreállítása.

Régóta szerettem volna már egy Philip K. Dick könyvet olvasni, idén sikerült is a könyvhét alkalmával egész jó áron beszereznem.

Először is: a regényről önmagában semmi kivetni valót nem mondhatok. Jól megírt, elvont sci-fi. Azonban az olvasása során már eléggé az elején észrevettem, hogy ez a műfaj nagyon távol áll tőlem. Nehezen haladtam vele, de minthogy nem egy hosszú (mindössze 182 oldalas az egész) könyv, így nem akartam félbehagyni. Három nap alatt sikerült is átrágnom magam rajta.

A történet alapja tetszett, szeretem a jövőben játszódó könyveket, jó volt az egész világ, amit Dick megálmodott. Különösen a csúcs modern ketyerék tetszettek. Gombnyomásra nyíló ágy, alvás és álomfunkcióval stb. Viszont a nagy fejlettség ellenére az egész világ szürke, lehangoló képet mutatott, ahol az emberek remény nélkül élik életüket.
Majd ahogy haladtunk előre egyre inkább elvonttá vált az egész. A Glimmung testet öltése haladta meg a képzelőerőm határait, illetve a különböző bolygóról származó nem emberformájú entitások (a csúcs a vörös zselé) bemutatásakor nagyot néztem.
A történet végén már csak fogtam a fejem, hogy te jó ég, mi lesz itt még, annyira meredek dolgok történtek.

Azt hiszem ebből a műfajból bőven elég volt nekem ennyi, nem az én világom. Még egyszer mondom, semmi gond nincs a könyvvel önmagában, csak egyszerűen nem az én ízlésemnek való. Az író előtt pedig le a kalapom, olyan óriási képzelőerővel megáldott, hogy az egyáltalán nem mindennapi.

Kiknek ajánlom: az elvont sci-fi műfaj rajongóinak

Pontszám: 4


Kiadó: Agave könyvek
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 182
Fordította: Pék Zoltán
Eredeti cím: Galactic Pot-Healer (1969)

2011. szeptember 23., péntek

Jenna Black: Káprázat

A Bűbájösvény sorozat 1. része.

A történetről röviden:
Dana alkoholista édesanyjával él, amit egyre nehezebben visel el, ezért úgy dönt megkeresi soha nem látott apját Avalonban. Egyhamar sikerrel is jár és felkerekedik, hogy új életet kezdjen. Avalon Angliában egy olyan város, ami önálló állam és egyben egy köztes hely Tündefölde és az emberi világ között. Miután Dana megérkezik a határra, azonnal ráébred, hogy lehet, hogy rossz döntés volt maga mögött hagynia eddig életét, mert ez a hely egyáltalán nem olyan, mint amilyenre számított.

Már a tavaszi megjelenésekor felkeltette a figyelmemet a könyv, ígéretesnek tűnt a leírása alapján. Majd egyre inkább vegyes, főleg negatív véleményeket hallottam róla. De gondoltam nem tántorít el semmi és én is elolvasom, hogy milyen is lehet. Most sikerült sort kerítenem rá.

Azt kell, hogy mondjam, sokkal többet vártam volna tőle. De nézzük először a pozitívumokat, és majd utána a negatív benyomásaimat.

Egy olyan világot tár elénk az írónő, ahol a mindennapi világ mellett nyíltan létezik a varázsvilág. Avalon városa nagy turistalátványosság, emberek tömegei keresik fel a nem hétköznapi helyet, amely nagy része még a modern világtól mentes, régebbi korokat idéző házaival igazi különlegesség. És Avalonon túl pedig Tündefölde következik, ahova viszont emberek nem tehetik be a lábukat. Az egész elképzelés érdekes volt, tetszett a világfelépítés. A varázslények világát olyan összetetten gondolta ki Black, ami önmagában egyedi lett volna. Vannak Látók, Nem látók, a két háznak a távoli történelembe visszanyúló múltja. Úgy érzem ebből az egészből sokkal többet ki lehetett volna hozni egy olyan történetvezetéssel, ami sokkal inkább mozgalmas, eseménydús és nem úgy érzi az ember, mintha egy helyben topognánk végig. Itt el is jutottunk a negatívumokhoz.

Sokszor azt vettem észre, hogy unom, elkalandozik a figyelmem, és csak várom, hogy történjen már végre valami. Az egész történet egy bevezetőnek tudható be, lehet majd a következő részben beindulnak az események. Bevezetésnek viszont egy kicsit túl sok volt, és folyamatosan csak Dana nyavalygását hallhattuk. Igen, a főszereplő karaktere kissé idegőrlő.

Szóval a másik gond, Dana személye volt. Már az egész ott kezdődik, hogy milyen lány az, aki csapot-papot maga mögött hagyva, teljesen a segítségére szoruló anyját csak úgy magára hagyja, hogy lesz, ami lesz vele. Nem azt mondom, hogy tűrnie kéne, hogy a szeme előtt teszi magát teljesen tönkre az anyja, de így ott hagyni sem a leghelyesebb döntés szerintem. Utána meg, amikor megismeri soha nem látott apját, aki megtesz a biztonsága érdekében mindent, úgy éreztem állandóan csak a hibát kereste benne. Most csak ezt a két tényt emelem ki, de lehetne még sorolni bőven.

A karakterek egyike sincs igazán kidolgozva, mindenkinek kb. megismerjük egy-egy pici részét, de nem többet. Leginkább Dana szüleinél hiányoltam ezt, mert igencsak főszereplők ahhoz, hogy ennyire kevéssé ismerjük meg őket, főleg az apját.

Tehát mindent összevetve egy ígéretes világkigondolás gyengécske történettel való párosításával állunk eddig szemben. Kíváncsi vagyok, hogy ez tényleg csak egy hosszúra nyúlt bevezető az egészhez és fellendül-e a következő részben. Októberre várható a következő rész, Varázsütés címmel. Amerikában pedig eddig a harmadik résznél tart a sorozat.

Pontszám: 2,5


Kiadó: Kelly Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 300
Fordította: Farkas Veronika
Eredeti cím: Glimmerglass (2010)

2011. szeptember 20., kedd

Az Olvasók Viadala - 1. téma

A Moly.hu-n @klaudya0517 olyan kihívást alkotott, ami egy visszaszámláló játék Az Éhezők Viadala című film premierjéig. A résztvevők minden hónapban kidolgoznak egy-egy témát, ami természetesen Az Éhezők Viadala trilógiához kapcsolódik.
Az első téma kifejtése aug. 23-tól - szept. 22-ig tart.

Az 1. téma:
Fejtsd ki bővebben, hogy mit tennél, ha Te magad lennél az egyik Kiválasztott Az Éhezők Viadalán. Véleményed szerint képes lennél helytállni a Viadalon? Ha igen, miért? Ha nem, miért? 
Ha engem sorsolnának ki az egyik kiválasztottnak először biztosan teljesen kétségbe esnék. Majd mivel nem tudnék ellene úgysem semmit sem tenni, megpróbálnék valamilyen stratégiát kieszelni. A gyakorláskor, mikor minden kiválasztott kipróbálja, illetve megpróbálja elsajátítani a hasznos technikákat a játékon való boldoguláshoz, mindent alaposan megtanulmányoznék, hátha hasznát tudom venni majd valamiben. Itt egyúttal megfigyelném, hogy a többiek miben jók, illetve, miben kevésbé. Így próbálnék valamelyest felkészülni a rám váró próbatételre. Hogy helyt tudnék-e állni az szerencse kérdése. Hogy miért? Azt a stratégiámnál részletezem.

Feláldoznád -e magadat egy szeretted helyett, úgy ahogy Katniss is tette? 
Ez mindenképpen szituáció függő, de szerintem igen. Meg persze az is számít, hogy ki az illető, mennyire áll közel hozzám.

Milyen stratégiát követnél, hogy életben tudj maradni, és Te győzhess? Milyen eszközökkel harcolnál? ( Pl: kard, tőr, nyíl stb.) 
A stratégiám egyértelműen védekező lenne. Szóval az elején ha tudok, valamit elhozok a Bőségszarútól, majd rohannék is elrejtőzni. Megpróbálnék mindvégig nem szem előtt lenni, kivárnék és közben feltűnés nélkül keresnék valamit, ami ehető, illetve vizet. Csak akkor harcolnék ha az elkerülhetetlen lenne (pl. ha rám találnának és sarokba szorulnék).

Írd le, hogy szerinted milyen esemény vezetett az egykori 13 körzet és a Kapitólium kialakulásához!
Egy nagy háború vezethetett ehhez az erősen rendszabályozott rendszer kialakulásához, amit a Kapitólium nyert, ezért van teljhatalma minden felett.

Mandy Hubbard: Ripple

A történetről röviden:
Lexi két éve gyászol és elvonultan éli mindennapjait. Két évvel ezelőtt ugyanis szerelme (Steve) miatta fulladt bele az óceánba, mivel akkor derült ki a lányról, hogy ő egy szirén, aki énekével a vízbe csábítja áldozatait. Ebben a hipnotikus állapotban követi Steve Lexit a vízbe, s mire a lány visszanyeri önmagát, addigra már csak a fiú holttestét találja a víz felszínén. A tragédia után magába zárkózik, egykori barátai pedig őt hibáztatják, Cole, Steve egykori legjobb barátja viszont nem. Lexi nem akarja őt sem közel engedni magához, nehogy neki is baja essen. Közben megjelenik egy új diák is az iskolában...

Mostanában egyre felkapottabbak lettek a tengeri lények a fantasy könyvekben. Ez volt az első szirénes könyv, amit olvastam. Kíváncsi voltam, milyen lesz az a számomra még új téma.

Egy egyszerű középiskolás történet fantasy elemekkel tűzdelve. Jó volt az indítás, nem tipikus kezdés, mégis valahogy nehezen tudtam az elején elmerülni benne, de aztán magával ragadott. Viszont a vége nem nagyon tetszett. SPOILER: Mire fel volt ez az egész nagy felhajtás, hogy nem lehet elmondani, hogy ő egy szirén, ha ilyen befejezést kapott a történet. Túl egyszerűen oldódott meg az egész probléma. SPOILER VÉGE.
Van szokásos városi ünnepséges rész vidámparkkal, suli bál elegáns estélyikkel és öltönyökkel.

Lexi szemszögén keresztül láthatjuk az eseményeket, aki nem szimpatikus karakter, nem egy butácska lány, a nagy tragédia utáni vívódásának folyamatát tökéletesen mutatja be az írónő. Nyomon követhetjük, hogy miként igyekszik feldolgozni a megrázó eseményt. 
A szirének történelmi hátterének elképzelése, amit Lexi az anyjától örökölt könyvből ismer meg, szerintem jó elképzelés volt.

Könnyű kikapcsolódást nyújtó, egyszer olvasós regény volt. És nagy-nagy előnye, hogy nem sorozat!!! Manapság állandóan abba botlik az ember.

Kiknek ajánlom: akik újfajta mitikus lényekről szóló ifjúsági romantikus fantasyra vágynak

Pontszám: 4


Kiadó: Razorbill/Penguin
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 272

2011. szeptember 11., vasárnap

Delphine de Vigan: No és Én

Önálló regény egy francia írónő tollából.

A történetről röviden:
Lou Bertignac a koránál sokkal okosabb lány, aki 13 éves, de két osztállyal feljebb jár kortársainál. Mindent folyamatosan tanulmányoz, kísérletez, állandóan jár az agya. Egy kiselőadást kell tartania, amitől már előre nagyon fél, mert nem szeret szerepelni mások előtt. Találomra témaként bedobja, hogy egy hajléktalan nővel fog interjút készíteni. A vonatállomáson éppen az emberek viselkedését tanulmányozza, mikor egy fiatal hajléktalan lány megszólítja, No. Egyre többször kezdenek találkozni, Lou elkészíti vele az interjúját. Minél jobban megismeri a lányt, annál jobban felelősnek érzi magát érte.

Nagy hatással volt rám a könyv. A hajléktalanok világába nyújtott bepillantás elgondolkodtató. Valóban így van, mint Lou szemszögén keresztül is látjuk, hogy általában nem is veszi észre magától, hogy mennyi helyen vannak hajléktalanok, csak mikor megismeri No-t, akkor látja, hogy a város számos részén nagyon sok ember éli életét ilyen sanyarú körülmények között. Az írónő egy tükröt tart az egyre fejlődő, óriási technikai újításokra képes társadalomnak, hogy mennyi mindent képesek vagyunk elérni, de azt nem, hogy ne kelljen senkinek sem az utcán élnie.
Lou elmesélésében olvashatjuk a történetet, ami kissé különbözik a megszokott gondolkodástól. A folyamatosan járó, elemző agya és összehasonlításai egyedivé teszik az elbeszélésmódot. Túl sok pontot nem lehet találni egy oldalon, inkább vesszővel vannak elválasztva a gondolatok, ami pergővé teszi és úgy vettem észre, hogy egyben feszültebbé is teszi a történetet. Lou szemléletmódja nem egy átlag 13 évesé, egyedül csak az a folyton felbukkanó "meg minden" kifejezés volt sok nekem. Erre ki is tér egyszer, amikor már az oldalon legalább harmadszorra jelent meg ez a két szó, hogy miért is használja ő ezt. De a magyarázattól függetlenül is kicsit zavaró volt ilyen sokszor.

No karakterét nagyon megsajnáltam az elején, mindig arra gondoltam, hogy segítsen neki Lou. Amikor viszont támogatást kap, és ennek ellenére elhagyja magát, és nem él a felkínált nem mindennapi lehetőséggel, hogy teljesen megváltozzon az élete, akkor már nem tudtam szánni. Miért kell inni és gyógyszert szedni, mikor mások felkaroltak, ahelyett, hogy a beilleszkedésre törekedne? Ez abszolút az ő hibája szerintem.

Az egész történet megérinti az embert, felkavaró és sokat változtat a világról alkotott elképzeléseiről, és nem egy mézes-mázas sablontörténet. Érdemes elolvasni.

Kiknek ajánlom: akik a világ negatív oldalát ábrázoló, elgondolkodtató olvasmányra vágynak

Pontszám: 5

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 215
Fordította: Burján Monika
Eredeti cím: No et moi (2007)