2012. május 13., vasárnap

Gail Carriger: Lélektelen

A történetről röviden:
Alexandra Tarabotti  történetének helyszíne a Viktóra királynő korabeli Anglia. Alexia természeten túli, hiszen nincsen lelke. Különlegességét az olasz származású apjától örökölte - a temperamentumával egyetemben. Családjával él, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi is ő valójában. Egyszerűen csak csúnyácska vénlányként, lenézően bánnak vele. Így a lány a pompás bálok alkalmával is a könyvtárakban múlatja az időt, mikor is egy vámpír megpróbálja megtámadni...

A könyv megjelenését régóta várom már, így nagy örömömre szolgált, mikor kiderült, hogy az idei Könyvfesztiválra fog megjelenni. Az pedig még hab volt a tortán, hogy az írónő ellátogat hazánkba könyvének megjelenésére. Izgalommal vártam a Fesztivál hétvégéjét. A VP klub alakuláson ő volt a díszvendég, ahol interjút is hallhattunk vele, majd dedikálásra is sor került. Nagyon vidám és vicces, extrém megjelenésű fiatal írónő, azonnal szimpatikusnak találtam.

A nagy esemény után egyhamar neki is kezdtem a könyvnek. Már az első oldalakon ütött az egyedi, komikus hangvétel.Éreztem, hogy nagyon jól fogok majd szórakozni. Így is lett. Sok-sok jeleneten jókat vidultam.

A karakterek szintén nagyon jó figurák. Alexia éles nyelve és erős humora igazán jóra sikeredett. Lord Maccon morgós, "elefánt a porcelánboltban", Akeldama piperkőc alakja mind-mind tökéletesen kivitelezettek. De a főhősökön kívül is egytől-egyig minden szereplő kifogástalan volt számomra. Gail mesélte az interjú során, hogy a könyvei szereplőit a saját baráti körének tagjaiból rakja össze. Mulattató, vidám csapat lehet az biztos, ha ilyen karakterek születhettek belőlük.

Ötletesnek tartottam az írónőnek azon elképzelését, ahogyan beleszőtte Anglia történelmébe a természet feletti lények jelenlétének hatásait. A különböző, akkori korban nem létező szerkezetek leírásai is jól elképzelhetőre sikeredtek.

Egyedül  a viaszfejű gólem elpusztításának módján akadtam fenn egy pillanatra, de szinte azonnal az eszembe idéztem, hogy ja, komédiát olvasok, nem kell komoly, bonyolult  kiiktatási módszert várnom.

Alig várom, hogy a következő rész (Changeless) is a kezembe kerülhessen. Bízom benne, hogy minél hamarabb.

Igazi víg olvasmány volt, ennyire szórakoztató könyvvel rég találkoztam. Felkerült a kedvenceim listájára.


Pontszám: 5*



Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 375
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Eredeti cím: Soulless (2009)

2012. május 1., kedd

Saskia Noort: Az ínyencklub

A történetről röviden: A holland elithez tartozó családok sorra törnek ki a főváros, Amszterdam nyüzsgő életéből, és egy hozzá közel fekvő faluba költöznek. Karen, férjével és két lányukkal szintén így tesz. A pezsgő élet és eddig barátnőinek fokozatos elmaradása miatt egyre inkább magányosabbá válik, mígnem egy nap szóba elegyedik Hannekével, a sikeres belsőépítésszel. A nő bevezeti Karent az ő és barátnői csillogó, gazdag feleségek világába. Együtt megalapítják az ínyencklubot, ami alatt azt kell érteni, hogy összegyűlnek, sütnek-főznek, beszélgetnek és iszogatnak. A feleségek barátsága révén a férjek is bekerülnek a baráti körbe és az öt házaspár szoros kapcsolatba kerül. 
Egy nap azonban szörnyű tragédia történik, az egyik férj bennég házukban. Az öngyilkosság látszatát mutató eset nem hagyja nyugodni Karent, úgy véli, hogy valami egészen más állhat a háttérben.

A Könyvmolyképző könyvfesztiváli megjelenéseinek beharangozójában azonnal megakadt rajta a szemem. A Fekete Macska Regénytár a Castle könyvvel belopta magát a szívembe. Úgy gondoltam, ebben a krimiben sem fogok majd csalódni, be is szereztem a könyvet a fesztiválon. Annak meg külön örültem, hogy északi szerző krimijéről van szó.

A holland elit életébe nyerhetünk bepillantást. Az otthon unatkozó gazdag feleségek zárt körébe bekerülő Karen igazán sosem érzi magát felhőtlennek, állandó kisebbségi érzése van a többi elegáns nő között. Ejtsünk is néhány szót a főszereplőnkről. Házassága már kiüresedett, otthon ülő anyuka lett, akinek a két kislányát és a háztartást kell igazgatnia, ugyan állítólag formatervezőként otthon dolgozik, de eme tevékenység űzése egyszer sem említődik meg a könyvben. Nem egy tinédzser már, de a gondolatai és érzései ugyanúgy csaponganak. Amit elhatároz, azt pikk-pakk sikerül valami váratlan történésnek teljesen megváltoztatnia és egész más irányba kanyarodnak az elképzelései. Az unalmassá vált házasságából egyre inkább kifelé kacsintgat, a baráti társaság egy másik férje felé. Az arrogáns, beképzelt, de egyben szívdöglesztő Simon teljesen leveszi a lábáról. Ez a váratlan érzés szolgál magyarázatul arra, hogy Karen sokszor nem tud józanul gondolkodni.

Azt vettem észre, hogy a baráti társaság tagjai közül, mikor valami összejövetel van, minduntalan (néhány kivételtől eltekintve) kimarad Angela férje, Kees, míg a többiekről megtudhatunk azért ezt-azt ő teljesen csak egy név marad.

Úgy éreztem, hogy a szereplőink állandó alkoholmámorban úsznak, folyamatosan itt vagy ott összejöttek és állandóan csak folyt az alkohol minden mennyiségben.
 
No de krimi lévén, térjünk át a bűnügyi vonalra. A könyv elején megtörténik az öngyilkosságnak beállított tragédia. Babette és férje, Evert háza a lángok martalékává válik. Az égő házból a nőnek a két kisfiukat sikerül kimentenie, de a férj bent marad. Ahogy Karen nyomozása halad előre, kirajzolódott előttem a lehetséges gyilkos kiléte. Úgy gondoltam, hogy na ennyi, nem hiszem, hogy nem ez az elképzelés fog majd beigazolódni. Ennek szellemében olvastam tovább, nem vártam meglepetést, de egyszerre minden feltételezésem megingani kezdett és olyan személy került gyanúba, akire egyáltalán nem is számítottam. Ennek nagyon megörültem, és újult erővel pörgettem a lapokat a végéig.

Az eredeti borító
Nagyon örülök, hogy végre megint egy izgalmas krimit foghattam a kezemben. Hiába a skandináv vagy északi krimik felülmúlhatatlanok. Olyan sajátságos, egyedi hangulat uralta Az ínyenckklubot is, ami ezek sajátja. Bízom benne, hogy a Könyvmolyképző ezen bevezető kötet után több ilyet is megjelentet majd.

Most, az eredeti borító keresgélése közben leltem rá arra, hogy 2010-ben meg is filmesítették a könyvet.
Az előzetese:

Pontszám: 5


Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 297
Fordította: Csokonai Attila
Eredeti cím: De eetclub (2004)