"Amikor a papír látja, mennyi sötét foltot ejtett rajta a fekete tinta, bizony kesereg; pedig a tinta megmutatja neki, hogy csupán az általa ráírt szavak miatt őrzik meg őt." (Leonardo da Vinci)
Novemberben nagyon sok várva várt újdonság jelent meg, így ismét sok újdonságra tettem szert. Friss megjelenések és régóta vágyott könyvek egyaránt kerültek a havi kosaramba.
A Könyvmolyképző által felfedezett új írók között szerepel Kemese Fanni, akit az idei könyvfesztiváli molytalálkozón ismertem meg. A napszemű Pippa Kenn című könyvére nagyon kíváncsi vagyok.
Az Ad Astránál jó ideje beharangozott Leviatán november végére végre megjelent. Igazi steampunk csemegének ígérkezik.
A Cartaphilus új sorozatábanl a Carta Young-ból Az útvesztő nyár végén jelent meg. Most az újonnan boltokba kerülő, A Cimmeria titka című könyvvel szereztem be.
Az Agave Könyvek közül a hónapban négy kötetre is szert tettem. A Vámpírakadémia sorozat spin-off sorozatának a Vérvonalaknak az első részére, a Morganville-i vámpírok második részére (Élőhalottak bálja), a Georgina Kincaid sorozat ugyancsak második részére (A szukkubusz éjszakája). A Kiadó új fantasy sorozatnak rukkolt elő a Halhatatlannal, ami egy csapásra felkeltette a figyelmemet.
Nevada Barr-t a 13 1/2 című könyvével ismertem meg. Ősz elején az Anna Pigeon sorozatának bevezető könyve, az Ördögkatlan jelent meg a Cor Leonisnál.
A Nászajándék Salzburgból Rupáner-Gallé Margó Lányok a kastélyból sorozatának következő része. Hamarosan a harmadik rész is kapható lesz.
Molyon sikerült cserélnem a Szederbort, ami még hiányzott a Joanne Harris köteteimből.
Decemberben folytatódnak az új megjelenések, így ismét sok-sok újdonság közül lehet majd válogatni.
A történetről
röviden: Az álmos kisváros, St. Andrew kórházának
sebészetén dolgozik Luke. Unalmas mindennapjait egy este váratlan
eset szakítja félbe. Egy sebesült lányt hoznak be, akit
gyilkossággal vádolnak. A lány (Lanny) megbabonázza Luke-ot, és
segíteni próbál neki. Lanny belekezd cseppet sem hétköznapi
életének elmesélésébe...
Az Agave őszi újdonságai
közt figyeltem fel a könyvre. Mondanom sem kell, az egyedi borítón
akadt meg először a szemem. A fülszöveg elolvasása után pedig
fel is került a várólistámra.
A címe alapján
egyértelműen fantasy-t vártam, hallottam róla olyat is, hogy egy
vámpírtörténettel állunk szemben, de bíztam benne, hogy a
halhatatlanság más mikéntjével fogok majd találkozni. Miután
berobban a lány a kórházba és fény derül nem hétköznapi
emberi mivoltára, sokáig kétségek közt maradunk, hogy mi is ő
valójában.
A kezdeti jelenet után
azonnal átrepülünk a XVIII. századi Amerika Maine-jébe, Lanny
gyerekkorának idejére. Majd ide-oda ugrálunk a jelen és a Lanny
által elmesélt fiatalságának ideje között. A jelen idejű
történéseket E/3-ben, míg az elmesélést E/1-ben követhetjük
végig. Egy helyen ez a szerkezet még tovább rétegződik és az
elmesélésben elbeszélt belső történet is található.
A régmúlti kis maine-i
falucska képét olyan jól ábrázolja az írónő, hogy olyan
érzése támad az embernek, mintha teljesen abban a korban és az
ottani farmok világában lenne. Nagyon aprólékos leírásokban
gazdag az írásmód, ami hozzájárult ahhoz, hogy teljesen bele
tudjak merülni a régmúlt világba.
A borítón található
„reklám mondat” alapján egyértelműen számíthatunk arra,
hogy romantikát is kapunk. Ez így is van, mégpedig egy egyáltalán
nem egy tömeg, átlagos szerelmi történetet, hanem egy egyoldalú,
cseppet sem eléggé viszonzott szerelmet láthatunk. Lanny
évszázadokon keresztül képes szeretni a gyerekkori szerelmét,
akivel amolyan egyszer fent egyszer lent kapcsolata alakul ki.
Mivel előre lehetett
tudni, hogy mi is a végeredménye a múltnak a jelenben, így
kíváncsi voltam, hogy mik és hogyan vezethettek oda, amiből a
jelenből következtethetünk. Mindig kellő időben jöttek a
fordulatok, így nem vált egyhangúvá az elmesélés.
Ami engem zavart, az a
több helyen előforduló, túlzott erőszak volt. A fülszöveg
alapján egy sokkal inkább romantikusabb történetet vártam.
Az eredeti borító
Nem néztem előre utána,
így meglepődtem, hogy trilógiával állok szemben. Teljesen lezárt
egésznek éreztem, ezért fel sem merült bennem, hogy sorozat. A
második rész 2012 júniusában jelent meg Amerikában The Reckoning
címmel (sokat sejtető cím!).
A borító: A
magyar borító teljesen levett a lábamról, de az eredetire sem
panaszom. Szerintem mindkettő egyformán jól sikerült.
Az írónőről: Alma
Katsu Washington külvárosában él zenész férjével. A
Halhatatlant 2011-ben jelölték a legjobb 10 debütáló regény
közé. Alma mesterdiplomát szerzett írás szakon a John Hopkins
Egyetemen. John Irvinggel tanult együtt első diplomájának megszerzése közben. Bemutatkozása alapján sikeres pályafutást jósolnak az írónőnek.
A történetről
röviden: Cassia munkatáborba megy, azért, hogy így közelebb
kerülhessen Kyhoz. A megtűrt státuszú fiú a határ menti
tartományokba kerül. A Társadalom a célból küld ide csapatokat,
hogy ezek a területek lakottnak látszódjanak és állandó
csapásokat mérnek rájuk. A két fiatal megpróbáltatásokkal teli
vándorlását követhetjük végig, miközben végig az a cél lebeg
a szemük előtt, hogy megtalálják a másikat...
A Matched volt annak
idején az első angol nyelvű olvasmányom. Mikor nekiálltam, akkor
derült ki, hogy meg fog jelenni nálunk is, de addigra már annyira
kíváncsi lettem rá, hogy nem vártam ki. Nagyon tetszett,
kedvencemmé vált és izgatottan vártam a folytatást, de most már
magyarul terveztem olvasni.
Az első rész nagy
tetszéséből kiindulva ütős folytatást vártam. Sokszor érzem
úgy a trilógiákban, hogy a második rész valamelyest csalódást
okoz, hiszen a kezdeti újdonság az egész világbemutatásról már
alábbhagy, és még a végső kifejlet várat magára. Sajnos ez
következett be a Crossed-nél, a könyv közepénél.
A könyv elején
folytatódott még az első részben tapasztaltakhoz hasonló
érdekfeszítő történet. Ez egészen addig tartott, amíg el nem
kezdődik a hegyi menetelések hosszas kifejtése. Az út leírása
egy idő után vontatottá kezdett válni nekem. Oldalak tömegén
keresztül csak azt olvashattam, hogy egyik hegyről le, a másikra
fel, egyik szurdok a másik után. Féltem, hogy már más nem is fog
történni, de szerencsére nem így lett és a könyv vége felé
ismét felfelé ívelt a történet. Az utolsó fejezetekben pedig
ismét egy olyan áttöréshez értünk, ahol megint hajthat a
kíváncsiság a trilógia befejező kötetéig.
A két szereplőnk
váltakozó szemszögéből követhetjük nyomon az eseményeket,
amit a kettejük közötti nagy távolság tett szükségessé. Így
mindkettőjük életét nyomon lehetett követni. Örültem, hogy így
Ky jobban előtérbe került és nem csak mindent Cassia szűrőjén
keresztül láttat az írónő. Amit észrevettem, hogy mikor
izgalmasabb részhez ért a történet, akkor a fejezetek olyan
rövidekké váltak, hogy ez hatásos eszközként szolgált arra,
hogy a feszültségkeltés növekedjen.
Az első rész sokkal
inkább a romantika részre épült szerintem. Itt ezt a szálat
eléggé elhanyagoltnak véltem, sokkal inkább a kalandra fektette
az írónő a hangsúlyt.
Végig kíváncsi voltam,
hogy a felkelők végül is léteznek-e vagy sem. Ha léteznek, akkor
milyen és mekkora lehet a szervezetük, illetve ki a vezetőjük.
Így mérgelődtem, mikor ezzel kapcsolatban éppen kezdtek a dolgok
a helyükre kerülni, ott lett elvágva a történet.
A következő kötetben
remélem már Xander is újra színre lép és nagyobb szerephez jut.
Őt hiányoltam a legjobban ebből a részből.
Összességében jó
átkötés a következő részhez. Örültem, hogy a könyv közepén
lévő mélypontért a befejezés kárpótolni tudott.
A befejező rész a
napokban jelent meg Amerikában. A magyar megjelenésre nem hiszem,
hogy sokat kell várnunk, hiszen ennél a résznél sem telt el
hosszú idő az itthoni megjelenésig. Átütő erejű befejezést
várok!
A borító: Nagyon örülök, hogy a trilógia az eredeti borítóval jelenik meg nálunk. A buborékból fokozatosan kitörő lány képe tökéletesen illik az egyes részekhez.
A történetről
röviden: Egy svéd kisvárosban, Engelsforsban különös dolgok
kezdenek el történni néhány fiatallal. Szokatlan álmokat látnak,
illetve hihetetlen képességek birtoklóivá válnak. Mindannyian
külön utakon járnak, mígnem egy éjjel mindegyikük meglátja a
különös vonzással bíró vérholdat az égen, ami egy elhagyatott
területre vezeti őket...
Már az előzetesen
olvasott 140 oldalas rész előtt is nagyon felcsigázott a könyv,
de annak olvasása után ez csak tovább fokozódott és számoltam a
napokat a könyv megjelenéséig. Külön jól jött ki, hogy ez a
négynapos ünnepek köré esik, így a mostani hétvégémet a könyv
bűvöletében tudtam tölteni.
Az a misztikus hangulat,
amit már a könyv elején éreztem, végig jelen volt és áthatotta
az egész könyvet. Az elő-elő bukkanó sötét füst megjelenése
igencsak borzongató hatást keltett bennem. Hiába, a svéd regények
mindig annyira egyedi hangulatot árasztanak, ami itt is jelen volt.
Ezt vártam már a könyv beharangozásakor és szerencsére így is
lett.
Főszereplőnk
mindegyikét alaposan megismerhetjük. Külön örültem, hogy nem
E/1-ben készült a regény. Így minden szereplő ugyanakkora
szerepet tudott kapni és nem egy főbb karakter köré rendeződtek
a többiek. Nézzük is kik ők! Minoo az eminens tanuló, akinek
legfőbb célja, hogy osztályelső legyen, közben titokban
szerelmes egy fiatal tanárába. Anna-Karin a súlyproblémákkal
küszködő lány, aki igyekszik láthatatlanságba bújni a többiek
gonoszkodásai elől. Rebecka enyhe evészavarral küzd, népszerű
barátja mellett szürke egérnek érzi magát. Vanessa a helyi
drogterjesztők egyik tagjával jár. Linnea a suli alterei közé
tartozik. Ida a menő lányok bandájának tagja. Szóval a szereplők
jobban nem is különbözhetnének egymástól. Egyáltalán
nincsenek is közeli barátságban egymással. Érdekes volt látni,
hogy a velük történtek hogyan hatnak rájuk és hogyan állnak
egy-egy másik taghoz.
A könyv mottója, hogy:
boszorkányok pedig vannak. Sok boszorkányos könyv közül
válogathatunk a piacon. Az általam olvasottak között egy sem
akad, ami ennyire olyan lett volna, amit egy boszorkányos könyvtől
szerettem volna. Eddig legközelebb (az alapjait tekintve) a Secret
Circle képernyőre vitt változata állt az elképzeléseimhez, de
ott más egyéb gondjaim voltak. Itt kapunk egy eredetileg hét
tagból álló kört, melynek tagjai valamilyen képességgel
rendelkeznek és együtt cselekedve sokkal erősebbek, mint
egymagukban. A tudást rejtő könyv az ún. minták könyve, aminek
értelmezése cseppet sem könnyű feladat. A boszorkányok attól
függően különböznek, hogy milyen elemet képviselnek.
Mondhatnánk erre, hogy ezeket megtalálhatjuk más történetekben
is, de hogy mindet egyben megtaláljuk (és sok egyéb összetevőt,
amit most nem említettem) és az egész tökéletesen van felépítve
az nagyon ritka.
A fogalmazásmódot meg
kell még említenem. Nagyon igényes és választékos a
szóhasználat. A helyszínek leírása kellően aprólékos.
Mostanában úgy érzem
jól választottam olvasnivalókat, sok jó könyvet olvastam,
kedvencek is születtek jócskán, ez a könyv egyértelműen közéjük
tartozik. Ha lehet ilyet mondani, akkor dupla kedvenc.
A borító: Nagy alakú kemény kötésű könyv. Gyönyörű kivitel. Örülök, hogy az eredeti borítóval jelent meg nálunk is.
Az
írókról: Mats Strandberg és Sara B. Elfgren 2008-ban
találkoztak egymással 2011-ben jelent meg a közös
regénytrilógiájuk első része a Kör. (A 2. rész A Tűz, a 3. rész A Kulcs címmel várható nálunk.) Sara B.
Elfgren forgatókönyvíróként dolgozott, a Kör az első könyve.
Mats Strandberg író és újságíró. A legnagyobb svéd esti lap
az Aftonbladet állandó cikkírója. Korábban három regénye is
megjelent már.
Októberben rengeteg újdonság jelent meg. Az igazi könyveső többek között számos olyan sorozat folytatását, illetve kiszemelt sorozat első kötetét hozta el, amiket nagyon vártam már.
Az önálló kötetek közül Itó Projekt: Harmónia című könyvét figyeltem már régóta az Ad Astra Kiadó honlapján. A borítóba első látásra beleszerettem, de belül sem csalódtam. Egyedülálló olvasmány volt. (Itt írtam róla.)
Az Angyalsors trilógia folytatására nagyon kíváncsi voltam. Az első rész a sablonhelyzet folyamatos kikerülésével vett le a lábamról, így bíztam benne, hogy a folytatás is hasonlóan jó lesz. Az is volt! (Itt írtam róla.)
A Geopen Kiadónál már jó ideje hallani az új svéd trilógia első kötetéről, A körről. A könyv beharangozására saját videó is készült, ami kellően megalapozta hozzá a hangulatot, az előre olvasható rész pedig bebizonyította, hogy valóban elképesztően jó könyvvel állunk szemben.
A Könyvmolyképző októberi záporából a Vastündérek 2. részét (Vashercegnő), a Csitt, csitt 3. részét (Vihar előtt) és a Fallen 3. részét (Végzet) választottam.
A Csodák kora és a Lovestar @Csengának köszönhetően lett az enyém. A Csodák koráról nagyon sok jót hallottam, így bízom benne, hogy tetszeni fog. A Lovestarról pedig @Gretty annyit áradozott, hogy már muszáj elolvasnom.
Libris rapid akcióból érkezett a Mielőtt elalszom és a Gyönyörű bajkeverő, amikkel már régóta szemezek.
Rukkolán sikerült lecsapnom a Pokoli báléjszakákra.
Novemberben folytatódni fog az új megjelenések áradata.
A történetről
röviden: Mia, szüleivel és kisöccsével egy nap
kényszerpihenőt tölt otthon a váratlan havazás miatt. A család
kigondolja, hogy a hirtelen jött szabadságot kihasználva
felkerekednek és meglátogatják jó barátaikat és a nagyszülőket.
De az úti célig nem érnek el...
A könyv megjelenése
idején még nem figyeltem fel rá, csak mikor a második rész
megjelenése előtt a Kiadó a borítóval kapcsolatos szavazást
indította el. Akkor utánanéztem, és nem értettem, hogy annak
idején, miért nem akadt meg a szemem a sorozaton.
Az első néhány oldal
után szinte azonnal bekövetkezik a megrázó tragédia. Ezután
tulajdonképpen a baleset utáni egy nap történéseit követhetjük
nyomon. Azonnal felmerülhet a kérdés, hogy akkor mivel is telik
meg a közel 250 oldal. Egy-egy kórházi rész váltakozik a kómában
fekvő Mia emlékeivel. Túlnyomórészt a visszaemlékezéseket
láthatjuk, a testén kívül „lebegő” lány egész addigi
életének történetét összerakhatjuk az innen-onnan kiragadott
emlékekből.
Semmiképp nem
nevezhetjük mozgalmasnak a könyvet, de egy ilyen téma esetében ez
egyáltalán nem volt zavaró. A lány eszébe jutó emlékek egy
része éppen a kórházban történtekhez kapcsolódik.
Tulajdonképpen olyan érzésem volt, hogy az élet és halál közt
lebegő Mia emlékei betudhatóak annak, amit arról mondanak, hogy a
halál előtt lepereg az ember élete a szeme előtt.
Mia egy korához képest
(tizenhét éves) nagyon éretten gondolkodó és okos lány. Imád
csellózni, és minden esélye meg van arra, hogy bejusson a
Juilliard-ra. Barátjának teljesen az ellentéte, aki szegecses
bőrszerkóban járó menő rocker srác, és egy egyre nagyobb
hírnévnek örvendő együttes gitárosa.
A kómában fekvő
betegek esetében létezik az a nézet, hogy hallják, amit
szeretteik az ágyuk mellett mondanak nekik. A kórházban történő
eseményeket a testén kívülről szemlélő Mia is hall és átél
mindent, csak ő láthatatlanul mozog is a kórházban. Egy másik
elmélet szerint, amit egy nővér is képvisel, a kómában lévők
döntésétől függ, hogy szeretnének-e tovább élni. Erre szolgál
az emlékek felidézése, ami végül is egy olyan funkciót is
betölt, hogy segítségükkel könnyebben el tudja dönteni a lány,
hogy érdemes-e életben maradnia. Ezt a vívódását követhetjük
végig az oldalakon. Egyáltalán nem könnyű döntés előtt áll,
hiszen ha életben marad, akkor elviselhetetlen fájdalmak várnak
rá, úgy lélekben, mint testben. El kell döntenie, hogy a rá váró
kemény megpróbáltatásokkal képes-e és akar-e szembenézni vagy
sem.
Lehangoló, megviselő,
megható, de egyúttal szép történet a szeretetről. Egy olyan
történet, ahol a főszereplő teljes lelki világát aprólékosan
megismerhetjük, míg másokat a kórházi néhány mozzanatukon
kívül nagyrészt csak az ő emlékeiből láthatunk.
Az eredeti borító
Egyetlen olyan bökkenőt vettem észre, ami ugyan a könyv egészét végig nem
befolyásolta, mivel csak utólag tudhattam meg az utószóból. A
könyv végén megtudhatjuk, hogy igaz történeten alapul, de mégsem
minden részében követi azt a szomorú történetet, amiből
született.
A zenének meghatározó
szerepe van végig. Mia, a szülei és barátja életében nagyon
fontos volt mindig is a zene, így sok helyen együttes nevekbe,
illetve dalcímekbe ütközhetünk. Ezekbe bele is lehet hallgatni az
írónő honlapján.
Az írónőről: Gayle
Forman újságíróként dolgozott, mígnem egy éves föld körüli
nyaralásra indult férjével. Ebből a felejthetetlen élményéből
született első könyve. Második könyvével kezdett bele az
ifjúsági könyvek írásába. A Ha maradnék a harmadik könyve,
melynek folytatása 2011 áprilisában jelent meg Amerikában, nálunk idén
nyáron Hová tűntél? címmel.
A történetről
röviden: A jövőben olyan világ alakult ki, ahol az emberek
állandó belső megfigyelőrendszer segítségével tökéletes
egészségben tudják leélni életüket. Nincsenek betegségek,
nincsenek se túl sovány, se túl kövér emberek. A társadalmat
áthatja a béke, hiszen ebben a világban egy kontaktlencse
segítségével minden adat látható a másik emberről. Ezt azonban
nem mindenki kellemesnek érzi, hanem túlzottan fojtogatónak.
Michie Miach vezetésével három fiatal megpróbál szabadulni ebből
a világból...
Az Ad Astra Kiadó őszi
újdonságai között akadt meg a szemem a rendkívül egyedi borító
láttán. A fülszöveg alapján pedig egy csapásra tudtam, hogy
nekem ezt a könyvet olvasnom kell. Jövőben játszódó sci-fi és
utópia, úgyhogy izgalommal vártam a megjelenését.
Az elbeszélésmód,
E/1-ben történik. Így Kirie Tuan szűrőjén keresztül láthatjuk
a világot. Ami azonnal szemet szúrt ahogy végigpörgettem a
lapokat, hogy sok helyen úgynevezett etml szövegek vannak beszúrva.
Ez annyit tesz, hogy megfelelő érzelmi töltetet adnak az adott
résznek. Ezek szükségességére, illetve lényegi értelmére az
utolsó oldalakon kaphatunk választ.
Nézzük részletesebben
az Itó Szatosi által elképzelt jövőt! Az ökormányok területén
élők, az ún. vitalista társadalmak tagjaiba felnőtté válásukkor
beültetik a WatchMe-t, ami a test működését figyeli szüntelenül,
ha hibát észlel, azt azonnal orvosolja, továbbá meghatározza a
szervezet számára szükséges tápanyagbevitel mennyiségét. Az
AR-en keresztül – ami egy kontaktlencse – mindenkinek azonnal
felvillan a másik ember legfőbb adatai. Ez a szerkezet továbbá
egyfajta GPS-ként is szolgál. A megbeszélések is ezen keresztül
zajlanak a virtuális térben.
Főszereplőnk nem igazán
érzi jól magát ebben a világban, és a karizmatikus vezető,
Michie Miach személyében ez az ellenszenv egyre jobban
elhatalmasodik rajta, és a baráti kör harmadik tagján, Cianon. A
gyerekek még nem rendelkeznek a WatchMe-vel, így ezt a lehetőséget
kihasználva egyszer és mindenkorra „ki akarnak szállni” ebből
a fojtogató érzetből. Itt félbeszakadnak az események és a történet sok évvel később fojtatódik, ahol Tuan már felnőtt.
Az író, az általa
elképzelt világ minden apró részletét módszeresen kidolgozta,
ezáltal egy teljesen hihető képet tár a szemünk elé.
Elgondolkoztatott olvasás közben, hogy tényleg mi lenne, ha egy
effajta világ jönne létre.
Nem egy könnyed
olvasmány, amit egy este el lehet olvasni. Végig úgy éreztem,
hogy erős odafigyelést igényelt, mert olyan a szövege, amire
alaposan koncentrálni kell, nehogy elveszítsem a fonalat. Sok
helyen tudományos mélységű pszichológiai szövegbe ütköztem.
Direkt örültem, hogy a hosszú hétvége alatt volt szellemi
kapacitásom az odafigyelésre, mert így tudtam igazán megérteni a
pszichológiai elméleteket.
A fülszöveg alapján
mást vártam, de sokkal többet kaptam, aminek nagyon örülök. Az
egyedi borító hasonlóan páratlan történetet rejtett. Az utolsó
oldalak után még jó ideig elmélkedtem rajta. A befejezés is
cseppet sem olyan volt, mint ahogy a tömegregényekben szokott
lenni, hanem meglepett és letaglózott.
Az íróról: Itó
Szatosi (1974-2009) Tokióban született. Weblapszerkesztőként
dolgozott. Életében három regényt írt, melyek körül a Harmónia
nem sokkal halála előtt jelent meg. Több neves díjat is elnyert.
Hosszú éveken át küzdött a rákkal, sikertelenül. Félbemaradt
regényét, jó barátja Endzsó Tó, japán szerző fejezte be, idén
meg is jelent.
A Maxim Könyvkiadó köteteivel most nem csak olvasási új élményt szerezhettek, hanem megnyerhetitek a hat darab, kétéjszakás wellness hétvége egyikét két fő részére, félpanziós ellátással az
egyedülálló környezetben fekvő négycsillagos Hotel Corvus Aquába,
Gyopárosfürdőre.
A játékban a Dream válogatás vagy a HiStory
válogatás kötetei vesznek részt, melyek:
Angyalsors,
Angyalfény,
Álmok
bandája,
Árnyalatnyi remény,
Galambok őrizői,
Gyönyörű sorscsapás,
Kezünkben a jövőnk,
Ragyogás,
Vajon létezik szerelem első látásra?,
Nincs más
dolgotok, mint elolvasni és elfogadni a nyereményjáték szabályzatát és
regisztrálni a vásárlást igazoló blokk vagy számla sorszámával, melyet a Kiadó Facebook oldalán a Wellness Nyereményjáték gombra kattintva, vagy az
alábbi linkre kattintva tehettek meg (ha még nem vagytok rajongói az oldalnak, akkor
először lájkolni kell az oldalt): http://www.facebook.com/DreamValogatas/app_190322544333196
Az akció a 2012. október 5. és 2012. december 31. között megvásárolt
könyvekre vonatkozik. A regisztrációra 2012. október 5-től 2012.
december 31-ig van lehetőség!
A történetről
röviden: Miután Clara szembeszállt a rendeltetésével,
folyamatosan az a tudat gyötri, hogy nem azt tette, amit kellett
volna, így nem tudja, hogy mi fog rá várni majd ezért a tettért.
Fülig szerelmes Tuckerbe, de az egyre több titok, amit nem akar a
fiú vállára helyezni, fokozatosan eltávolítja őket egymástól.
Clara újabb látomást lát, ami cseppet sem szívderítő képet
mutat a jövőről...
Az első rész nagyon
tetszett, így izgalommal vártam a következő rész megjelenését.
Az előző részt különösen azért szerettem, hogy mindig áthágott
egy-egy sablon jelenetet. Úgy örültem, hogy mindig máshogy
alakultak az események, mint ahogy általában szoktak. Bíztam
benne, hogy most is így lesz majd.
Először is néhány
szót muszáj ejtenem az ismételten szemet gyönyörködtető
kivitelről. Meseszép kemény borítós kiadvány, védőborítóval,
szépen csillogó ezüst betűkkel. Amint túltettem magam a
gyönyörködésen, belevágtam az olvasásba.
Szinte azonnal megjelent
Clara új látomása, ami megalapozta a kellő izgalmat és egyben ez
volt az első olyan komolyabb titok, amit kénytelen volt a lány
eltitkolni Tucker előtt. Tucker párti vagyok, úgyhogy szomorúan
néztem, ahogy egyre távolodnak el egymástól. Az első részben is
megvolt a szerelmi háromszög, de itt éleződött ki igazán.
Christian egyre jobban „nyomulni” kezd. Az első részben nem
igazán kedveltem, mert csak a tökéletes szépfiúként tekintettem
rá. Most viszont egészen más oldalát ismerhettük meg. Kedves és
figyelmes barát, akire mindenben lehet számítani. Aranyos, amint
órákig képes gubbasztani Clara ablakában, anélkül, hogy a lány
behívná őt.
Ami igazán nagy szerepet
kap, és örültem neki, hogy így lett, az az angyalok világáról
való sok-sok információ. Mindig szeretem, ha nem csak úgy
lebegnek a történetben a természetfeletti lények, hogy egyszerűen
léteznek és kész. Az írónő rengeteg újdonságot megmutat
nekünk erről a világról.
A folyamatos félelmet
Samjeeza elő-előbukkanása adja. Az őrülten gonosz
feketeszárnyúval való ellenérzéseim egyre inkább csökkentek,
és a könyv végére már nem tartottam őt egy lélektelen
gyilkológépnek, sőt meg is sajnáltam egy kicsit.
Vele fordított arányban
nőtt Jeffrey iránti ellenszenvem az állandó mogorvasága és
dühöngései miatt. Jóformán végig egyetlen kedves cselekedete
sincs. Olyan akár egy gonosz feketeszárnyú.
A történetet áthatja a
mély szomorúság, ami a körülbelül a könyv felénél derül ki,
az angyalok világának mélyebb megismerésekor. Clara minden
gondolatát áthatja az a tudat, hogy mi fog történni, hiszen
tisztán látja éjről-éjre a szomorú látomást. Ez az érzés
olyan erős és hatásos, hogy kilibben a lapok közül és
akarva-akaratlanul együtt szomorkodunk Clarával.
A történet hátteréül
szolgáló lélegzetelállító táj most is elrepítette a
fantáziámat. Magam előtt láttam a hatalmas, gyönyörű hegyeket,
a hóborította csúcsokat és a hatalmas erdővel körülvett
otthont, amiben Clara él. A téli képek nyűgöztek le leginkább.
Semmilyen csalódás nem ért az előző rész nagy tetszése után, imádtam ezt a kötetet is.
A trilógia befejező
része jövő év januárjában fog megjelenni Amerikában. Bízzunk
benne, hogy mint az első két rész esetében, úgy akkor sem kell
sokat várnunk, a magyar fordításra. A kötet sokat sejtető címmel
rendelkezik, Boundless (~ szabad fordításban Kötelek nélkül).
Érdekesség: Az
Angyalfényhez készült egy külön kis kiadvány (ebook
formátumban), ami egy kimaradt fejezetet tartalmaz. Mindössze négy
oldalas, de kíváncsi vagyok mi lehet az a jelenet, ami kikerült a
könyvből, de mégis olyan, hogy külön mégis kiadásra került.
A kör beharangozója
azonnal felkeltette az érdeklődésemet, nagyon jól sikerült
előzetes készült a könyvhöz. A Geopen Kiadónál korábban
megjelent Vérbe öltözött Anna után, hasonló sötét hangulatú
olvasmányra számítottam. A 140 oldalas rész, amit a Kiadó
jóvoltából olvashattam, beigazolta várakozásomat és egy
igencsak borongós hangulatú regénybe csöppentem.
A svédek által
teremtett hangulat utánozhatatlan, azonnal magába is szippantott a
történet. A történet több, külön szálon fut, ami előre
sejtetni engedi, hogy majd valamiképpen összefutnak. A kezdő
fejezetekben a svéd kisvárosban, Engelforsban élő hat fiatal
életébe nyerhetünk betekintést. Mindegyikük tökéletesen
felépített karakter, lelki világuk aprólékosan kidolgozott.
Eleve egyikük élete sem problémamentes, és ezt csak tovább
bonyolítják azok a furcsaságok, amik elkezdenek velük történni.
Linneát és Minoo-t furcsa álmok gyötrik, amik után füstszagú
hajjal ébrednek. Vanessa olykor láthatatlanná válik, Rebecka a
gondolataival mozgat tárgyakat, Anna-Karin pedig az akaratával rá
tud bírni másokat, hogy mit tegyenek. Közben pedig az
iskolában történt borzalmas tragédia, az egyik diák
öngyilkossága borzolja az idegeket.
Biztos voltam benne, hogy
mindegy hogy hol marad majd félbe az előzetes részlet, engem majd
furdalni fog a kíváncsiság, hogy olvashassam a folytatást. Így
is lett, a kezdeti érdeklődésem még tovább fokozódott és tűkön
ülve várom az október 25-ei megjelenést.