Gayle Forman: Ha maradnék

A történetről röviden: Mia, szüleivel és kisöccsével egy nap kényszerpihenőt tölt otthon a váratlan havazás miatt. A család kigondolja, hogy a hirtelen jött szabadságot kihasználva felkerekednek és meglátogatják jó barátaikat és a nagyszülőket. De az úti célig nem érnek el...

A könyv megjelenése idején még nem figyeltem fel rá, csak mikor a második rész megjelenése előtt a Kiadó a borítóval kapcsolatos szavazást indította el. Akkor utánanéztem, és nem értettem, hogy annak idején, miért nem akadt meg a szemem a sorozaton.

Az első néhány oldal után szinte azonnal bekövetkezik a megrázó tragédia. Ezután tulajdonképpen a baleset utáni egy nap történéseit követhetjük nyomon. Azonnal felmerülhet a kérdés, hogy akkor mivel is telik meg a közel 250 oldal. Egy-egy kórházi rész váltakozik a kómában fekvő Mia emlékeivel. Túlnyomórészt a visszaemlékezéseket láthatjuk, a testén kívül „lebegő” lány egész addigi életének történetét összerakhatjuk az innen-onnan kiragadott emlékekből.

Semmiképp nem nevezhetjük mozgalmasnak a könyvet, de egy ilyen téma esetében ez egyáltalán nem volt zavaró. A lány eszébe jutó emlékek egy része éppen a kórházban történtekhez kapcsolódik. Tulajdonképpen olyan érzésem volt, hogy az élet és halál közt lebegő Mia emlékei betudhatóak annak, amit arról mondanak, hogy a halál előtt lepereg az ember élete a szeme előtt.

Mia egy korához képest (tizenhét éves) nagyon éretten gondolkodó és okos lány. Imád csellózni, és minden esélye meg van arra, hogy bejusson a Juilliard-ra. Barátjának teljesen az ellentéte, aki szegecses bőrszerkóban járó menő rocker srác, és egy egyre nagyobb hírnévnek örvendő együttes gitárosa.

A kómában fekvő betegek esetében létezik az a nézet, hogy hallják, amit szeretteik az ágyuk mellett mondanak nekik. A kórházban történő eseményeket a testén kívülről szemlélő Mia is hall és átél mindent, csak ő láthatatlanul mozog is a kórházban. Egy másik elmélet szerint, amit egy nővér is képvisel, a kómában lévők döntésétől függ, hogy szeretnének-e tovább élni. Erre szolgál az emlékek felidézése, ami végül is egy olyan funkciót is betölt, hogy segítségükkel könnyebben el tudja dönteni a lány, hogy érdemes-e életben maradnia. Ezt a vívódását követhetjük végig az oldalakon. Egyáltalán nem könnyű döntés előtt áll, hiszen ha életben marad, akkor elviselhetetlen fájdalmak várnak rá, úgy lélekben, mint testben. El kell döntenie, hogy a rá váró kemény megpróbáltatásokkal képes-e és akar-e szembenézni vagy sem.

Lehangoló, megviselő, megható, de egyúttal szép történet a szeretetről. Egy olyan történet, ahol a főszereplő teljes lelki világát aprólékosan megismerhetjük, míg másokat a kórházi néhány mozzanatukon kívül nagyrészt csak az ő emlékeiből láthatunk.

Az eredeti borító

Egyetlen olyan bökkenőt vettem észre, ami ugyan a könyv egészét végig nem befolyásolta, mivel csak utólag tudhattam meg az utószóból. A könyv végén megtudhatjuk, hogy igaz történeten alapul, de mégsem minden részében követi azt a szomorú történetet, amiből született.

A zenének meghatározó szerepe van végig. Mia, a szülei és barátja életében nagyon fontos volt mindig is a zene, így sok helyen együttes nevekbe, illetve dalcímekbe ütközhetünk. Ezekbe bele is lehet hallgatni az írónő honlapján.

Az írónőről: Gayle Forman újságíróként dolgozott, mígnem egy éves föld körüli nyaralásra indult férjével. Ebből a felejthetetlen élményéből született első könyve. Második könyvével kezdett bele az ifjúsági könyvek írásába. A Ha maradnék a harmadik könyve, melynek folytatása 2011 áprilisában jelent meg Amerikában, nálunk idén nyáron Hová tűntél? címmel.

A könyvhöz készült videó:

Pontszám: 5

Kiadó: Ciceró Könystúdió

Kiadás éve: 2011

Oldalszám: 258

Fordította: Rudolf Anna

Eredeti cím: If I Stay (2009)