A történetről
röviden: A távoli jövőben egy erődház menedékében éli
életét Pippa Kenn. A lány apja elvesztése után, öt éve teljes
magányban tölti napjait. A házon kívül a sápadtak leselkednek
rá, folyamatos ébrenlétet kíván egy-egy kimerészkedés. Egy nap
sérült idegent pillant meg a ház előtti mezőn. Ez gyökeresen
felforgatja Pippa magányban töltött életét...
Kemese Fanni A napszemű
Pippa Kenn című regénye a Könyvmolyképző Kiadó által
szervezett Aranymosás Irodalmi Pályázat egyik győztese. Fannit
könyves blogger korából ismerem, ekkor még nem is sejtettem, hogy
nem sokkal később saját könyvét olvashatom. A pályázat során
már olvastam a benevezett prológust, ami nagyon felkeltette a
figyelmemet. Csak remélhettem, hogy végül majd az egész
történetet is olvashatom.
A prológus letaglózó
erővel hatott rám. A szívszorító jelenet után éveket ugrunk.
Ekkor Pippa már öt éve teljesen egyedül él. Ez a magány sokszor
a teljes kétségbeesés szélére sodorja a lányt. Érthető módon
kilátástalannak látja életét. Az egyedüllét a Legenda vagyok
című film érzését keltette bennem.
Fanni egy olyan negatív
jövőt tár elénk, ahol egy mesterséges vírus az emberiség nagy
részét kiirtotta. Akik úgynevezett életkapszulát ültettek a
szervezetükbe, a hosszú élet és a fiatalos külső érdekében,
azok zombihoz hasonlatos dühös lényekké váltak. Ők a sápadtak,
akik az elveszett emberségük miatt érzett düh miatt kegyetlen
gyilkológépekké váltak. Már az ötlet is egyedi szerintem és a
világfelépítés nagyon jól kidolgozott.
Több szemszögből
láthatjuk a történéseket. Két főszereplőnkön kívül olykor
más mellékszereplők szemszögeivel is találkozhatunk. Ez külön
tetszett.
Pippa egy erős,
talpraesett karakter, akit életének viszontagságai megedzettek.
Rendkívül ügyes harcos. Teljesen önellátó, mindent képes
megoldani. Nem számíthat senki segítségére, így kénytelen az
élet minden területén helyt állni. Rubent a regény elején elég
idegesítőnek éreztem, de szerencsére az a mitugrász, akit akkor
megismerhettem, csakhamar éretté vált.
A romantikus szál pont
olyan volt, amilyennek lennie kellett. Főszereplőink eleinte egymás
iránt való ellenszenve, bizalmatlansága szép fokozatosan múlik
el és fedezik fel, hogy az első megítélésük óta másképp
látják a másikat. Pippa hosszú magánya miatt teljesen érthető,
hogy bizalmatlan minden idegennel, nem könnyen alakít ki
kapcsolatokat és ezt csak lassan tudja leküzdeni. Látszik, hogy a
születése óta belenevelt szabályok mekkora hatást fejtenek ki
rá. Az apjától tanult, mantraként ismételgetett szabályok
akarva-akaratlanul megjelennek a lány gondolataiban.
Szép számmal vannak
benne borzongatós jelenetek. Az elhagyatott házban játszódó
képek hatottak rám leginkább. Hirtelen, ijesztgetős horror film
jelenetként jelent meg a képzeletemben. De a sápadtak hirtelen
felbukkanásai is jókora ijedelmet okozhatnak filmes
megjelenítésben.
A katasztrófa előtti
világ fejlettségi szintjében sok, ötletes újítással is
találkozhatunk Fanni elképzelésében. A legjobban a szappanbokor
tetszett. De vannak a géntechnológia által jobbá tett növények
is. A „régmúlt időkről” Pippa csak az erődház hatalmas
könyvtárában fellelhető könyvekből meríthet tudást.
Kemese Fanni |
Mint ahogy a prológus,
úgy az egész könyv végig izgalmas volt, a folyamatos sápadt
veszély egy pillanatra sem engedett ellazulni. Pippáék minden kint
töltött percében előugorhatott egy „dög”. Úgy olvastam
volna még tovább, sajnáltam, hogy a végére értem. Nagyon várom
a folytatást, szeretnék újra elmerülni Pippa történetében.
Gratulálok Fanninak, engem nagyon megfogott a könyv, örülök,
hogy olvashattam!
A borító:
Kialakításának mozzanatait folyamatosan nyomon követhettük Kemese Fanni
és a Vörös Pöttyös facebook oldalán egyaránt. A végleges
borító szerintem jól sikerült. A képen szereplő lányra
teljesen illik Pippa leírása. Ez a kép hatott rám végig, mikor
olvasás közben Pippát képzeltem el. Egyedül a sárga szemét én
rikítóbb, erőteljesebb színűnek gondoltam el.
Pontszám: 5*
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 304
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése