2011. december 26., hétfő

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el...

A történetről röviden:
A hailshami diákok azért jöttek a világra, hogy felnőttként donorok legyenek. Ezt a tényt már gyerekkorukban tudják, de értelmét akkor még nem fogják fel. Majd az idő előrehaladtával ráébrednek, hogy mit is jelent ez valójában. Az iskola falai között nő fel a történet három főszereplője Kathy, Ruth és Tommie. Az ő iskolás éveiket és azt követőéletüket mutatja be a regény.

Már többször nézegettem a könyvet a Cartaphilus Kiadó honlapján, de csak most sikerült elszánnom magam rá. Tétovázásom oka az volt, hogy mindenhol a könyv lehangoló hatásáról írtak, ami eltántorított. Most végre elhatároztam magam és beszereztem.

A történet komorsága valóban nagyon hatott rám az elejétől kezdve az utolsó oldalig. Az előre meghatározott mederben folyó életeket élő szereplők életébe nyert betekintés végig a kilátástalanság érzetét sugallta. Az egész rendszer, amit a könyvből megismerhetünk nagyon embertelen és elborzasztó. Az a mód, ahogy Hailshamben a diákok felnőnek lehet, hogy az idő alatt a lehető legkellemesebb körülmények között élnek, de ez önmagában nem elég az egész kegyetlen céllal szemben.

Az eseményeket Kathy visszaemlékezéseiből rakhatjuk össze, aki innen-onnan a múlt különböző időpontjaiból válogatja az akkori mozzanatokat. Ez kezdetben kicsit kuszának tűnt, de a végére a részletek összekapcsolódásából hiánytalanul kirajzolódott az egész. Ez az elbeszélésmód olyan sejtetéseket engedett szereplőink jövőjének alakulásáról, amik végig fenntartották az érdeklődésemet, hogy mi is történt addig, amíg Kathy harmincévesen elmeséli a történetet.

Hailsham rejtélyekkel övezett, titokzatos vezetője (az igazgatónőn kívül) a Madame, akinek alakja folyamatosan foglalkoztatott, hogy ki is lehet ő és mi célból szedi össze a diákok legszebb munkáit. A gyerekek folyamatosan gyártják a saját készítésű műveiket, legyen az festmény, vers vagy valamilyen egyéb alkotás. Ezekből válogat a Madame és magával viszi azokat. Igazán szívfacsaró volt látni, hogy mennyit jelent a „kreatív” művek elkészítése a gyerekeknek, mindnyájuk egy nagy, fontos dolognak tartja.

Meg tudom érteni, hogy beválogatták az évtized legjobb ötven angol nyelvű regénye közé. Jó, hogy az olvasása mellett döntöttem és nem tántorított el a hangulatnyomasztó hatása. Nagyon elgondolkoztató volt.

Az eredeti borító, még a filmes borítós változat előtt:













A könyvből idén film is készült Keira Knightley főszereplésével. A film előzetese:



Pontszám: 5


Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 302
Fordította: Kada Júlia
Eredeti cím: Never Let Me Go (2005)

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó a bejegyzésed! És örülök, h rátaláltam, mert hónapok óta szemezek ezzel a könyvvel, de eddig nem tudtam eldönteni, h érdemes-e kivennem a könyvtárból vagy sem. De most már biztos, h el fogom olvasni :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! :) Remélem Neked is tetszeni fog! Engem hosszan a hatása alatt tartott.

    VálaszTörlés