A történetről röviden: A történet a Kína és Japán közt dúló háborúk idején játszódik. Tokióból útnak indul egy fiatal férfi, hogy katonának álljon. A Mandzsúriában élő 16 éves kamaszlány legnagyobb szenvedélye a go. Mindennap az Ezer Szél Terén játszik, majd egy nap a katona megjelenik kémként a téren. Játszani kezdenek. Játszmájuk napi rendszerességgel folytatódik, miközben mindkettejük élete külön utakon zajlik és egyre inkább bonyolódik. A lány megismerkedik az ifjú forradalmárok csoportjával. A férfi életét a harcok megpróbáltatásai nehezítik...
A Molybolt ajánlatai között sokszor szembetalálkoztam a könyv hirdetésével. Utánanéztem és felkeltette az érdeklődésemet, így legközelebb, mikor arra jártam, a kosaramban landolt a könyv.
A leírás alapján egy egyszerű szerelmi történetre számíthatunk, pedig egyáltalán nem azt kapjuk. Engem a történet helyszíne ragadott meg. Kínában játszódó történetet szívesen olvastam volna már. Nagyon rövid fejezetek alkotják a könyvet, olyan felbontásban, hogy egy rész a lányé, egy a férfié.
Az elején nehezen rázódtam bele az olvasásba, nagyon csapongónak találtam a stílust, nem tudtam belemélyedni, de a leírások és a gyönyörű fogalmazásmód egy költemény szépségét nyújtották. Így fokozatosan megbarátkoztam vele. Nagyon örülök, hogy nem adtam fel az első nehézségek után az olvasást.
A háború borzalmai ugyan néha megviseltek, de a történet miként alakulása nem hagyott nyugodni.
Úgy gondoltam mikor elkezdődtek a gojátszmák, hogy egymásba szeretnek majd az ellenfelek és ennyi. Ehelyett a lány élete cseppet sem ilyen egyszerűen alakult. Gondoltam biztos csak megvárat az írónő.
A történet vége nagyon hirtelen és letaglózó volt. Egyáltalán nem számítottam erre a befejezésre. Az utolsó sorok elolvasása után csak döbbenten ültem.
Egy egyáltalán nem megszokott és teljesen kiszámíthatatlan regény volt. Nem egy könnyű romantikus olvasmány.
Pontszám: 5
Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 263
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Eredeti cím: La joueuse de go (2001)
