A történetről röviden:
Chicago külvárosában, Fairfieldben az északi és a déli részen élők között hatalmas szakadék húzódik. Az északiak jómódban élnek és általában fehérek, míg délen szegénységben élnek a nagyrészt Mexikóból bevándorolt lakosok, ahol a bandák közötti harc uralja a mindennapokat. A gimnázium falai között is ugyanez az elkülönültség tapasztalható. Brittany Ellis a hajrálányok csapatkapitánya végzős évét kezdi. A gazdag lány legfőbb dolga, hogy a tökéletesség látszatát – tökéletes külső, tökéletes barát, tökéletes család – mindenáron fenntartsa és a családjában lévő gondok titokban maradjanak. Alejandro (Alex) Fuentes is az utolsó évét kezdi, de az ő kilátásai korántsem ilyen rózsásak, a Latin Vér nevű banda tagja és annak is örül, ha sikeresen le tud majd érettségizni. A rossz fiús külső azonban csak látszat, a bandatagsággal csak családját szeretné megvédeni. Mindketten a kémia tantárgyat válasszák a rettegett Mrs. Petersonnal, ami mindkettejük életét felforgatja.
Nagyon sok jót hallottam a könyvről, gondolkodtam rajta, hogy elolvasom angolul, de kiderült, hogy hamarosan megjelenik magyarul a Könymolyképzőnél, így kivártam.
Őszintén szólva valahogy jobbat vártam. Nem azt mondom, hogy nem tetszett, csak valami nagyon átütőre számítottam, esetleg egy nem várt csavarra, ami kibillenti az átlagosból, de sajnos nem így történt. Egyszerűen csak jó volt, de nem az a fajta könyv, amitől oda meg vissza vagyok.
A történet elején, mikor Brittanny és Alex tanulópárba kerülnek kémiaórán, húztam a szám, hogy már megint ez a „párbakerülős” dolog. Annyi könyvben kezdődik így a főhősök egymásra találása, hogy már egy kicsit unom. Szerencsére ezen a kezdeti fennakadáson könnyen túllendültem a folytatásban, magával ragadott a történet és észre sem vettem, hogy fogynak az oldalak.
Az előnyére szól, hogy nem egy azonnal, első látásra szerelembe esés történik, és a kezdeti ellenszenv csak lassan alakul át. Ezt nagyon érzékletesen mutatja be az írónő. Tetszett a váltott szemszög, így sokkal jobban meg lehetett ismerni mindkét karaktert és a vívódásaikat.
A legjobb a sok-sok spanyol szó volt, ami lépten-nyomon belekeveredik Alex és a többi mexikói származású beszédébe. Ez tette hitelessé az egészet.
Alex csak azért lép be a Latin Vérbe, hogy családjának ne essen bántódása, mert aki nem bandatag, az a banda ellensége és aki egyszer belépett, az onnan többé élve ki nem léphet. Ezt Alex meg is érti és ezért nem ugrál, hanem behódol. Viszont mikor Brittany azzal fenyegeti meg, hogy kettőjük kapcsolatának vége, ha nem hagyja abba a bandázást, akkor csak néztem. Talán meg kellene értenie, hogy Alex nem jó kedvéből csinálja az egészet, hanem azért, hogy biztonságban legyenek. Ettől és a galériás jelenettől eltekintve szimpatikus női főszereplőt kapunk, aki a beteg testvéréért képes mindent megtenni. Nagyon szép és megindító kettőjük kapcsolata.
Az epilógus nekem túl sok volt. Az nyugodtan lemaradhatott volna, mert ettől lett a vége nagyon nem reális. Enélkül is kerek egész lenne a történet.
Összességében egy átlagos romantikus könyv, előre kiszámítható történettel. Ami fellendíti az a mexikói kultúra hozzáadása. Alex unokatestvérének a hagyományos, nagy családos esküvős része szintén jól illet bele (ebben a részben a WC-s rész nagyon jó volt, szakadtam a nevetéstől).
A folytatás A vonzás szabályai címmel fog majd megjelenni, ahol Alex öccsének, Carlosnak a történetét ismerhetjük meg. Mindenképpen szeretném majd ezt a részt is elolvasni!
Kellemes kikapcsolódás volt, nagyon olvastatta magát, egy-kettőre a végére is értem. A fél-fél pont levonást csak a tanulópárok bevetése és a vége miatt adom.
Chicago külvárosában, Fairfieldben az északi és a déli részen élők között hatalmas szakadék húzódik. Az északiak jómódban élnek és általában fehérek, míg délen szegénységben élnek a nagyrészt Mexikóból bevándorolt lakosok, ahol a bandák közötti harc uralja a mindennapokat. A gimnázium falai között is ugyanez az elkülönültség tapasztalható. Brittany Ellis a hajrálányok csapatkapitánya végzős évét kezdi. A gazdag lány legfőbb dolga, hogy a tökéletesség látszatát – tökéletes külső, tökéletes barát, tökéletes család – mindenáron fenntartsa és a családjában lévő gondok titokban maradjanak. Alejandro (Alex) Fuentes is az utolsó évét kezdi, de az ő kilátásai korántsem ilyen rózsásak, a Latin Vér nevű banda tagja és annak is örül, ha sikeresen le tud majd érettségizni. A rossz fiús külső azonban csak látszat, a bandatagsággal csak családját szeretné megvédeni. Mindketten a kémia tantárgyat válasszák a rettegett Mrs. Petersonnal, ami mindkettejük életét felforgatja.
Nagyon sok jót hallottam a könyvről, gondolkodtam rajta, hogy elolvasom angolul, de kiderült, hogy hamarosan megjelenik magyarul a Könymolyképzőnél, így kivártam.
Őszintén szólva valahogy jobbat vártam. Nem azt mondom, hogy nem tetszett, csak valami nagyon átütőre számítottam, esetleg egy nem várt csavarra, ami kibillenti az átlagosból, de sajnos nem így történt. Egyszerűen csak jó volt, de nem az a fajta könyv, amitől oda meg vissza vagyok.
A történet elején, mikor Brittanny és Alex tanulópárba kerülnek kémiaórán, húztam a szám, hogy már megint ez a „párbakerülős” dolog. Annyi könyvben kezdődik így a főhősök egymásra találása, hogy már egy kicsit unom. Szerencsére ezen a kezdeti fennakadáson könnyen túllendültem a folytatásban, magával ragadott a történet és észre sem vettem, hogy fogynak az oldalak.
Az előnyére szól, hogy nem egy azonnal, első látásra szerelembe esés történik, és a kezdeti ellenszenv csak lassan alakul át. Ezt nagyon érzékletesen mutatja be az írónő. Tetszett a váltott szemszög, így sokkal jobban meg lehetett ismerni mindkét karaktert és a vívódásaikat.
A legjobb a sok-sok spanyol szó volt, ami lépten-nyomon belekeveredik Alex és a többi mexikói származású beszédébe. Ez tette hitelessé az egészet.
Alex csak azért lép be a Latin Vérbe, hogy családjának ne essen bántódása, mert aki nem bandatag, az a banda ellensége és aki egyszer belépett, az onnan többé élve ki nem léphet. Ezt Alex meg is érti és ezért nem ugrál, hanem behódol. Viszont mikor Brittany azzal fenyegeti meg, hogy kettőjük kapcsolatának vége, ha nem hagyja abba a bandázást, akkor csak néztem. Talán meg kellene értenie, hogy Alex nem jó kedvéből csinálja az egészet, hanem azért, hogy biztonságban legyenek. Ettől és a galériás jelenettől eltekintve szimpatikus női főszereplőt kapunk, aki a beteg testvéréért képes mindent megtenni. Nagyon szép és megindító kettőjük kapcsolata.
Az epilógus nekem túl sok volt. Az nyugodtan lemaradhatott volna, mert ettől lett a vége nagyon nem reális. Enélkül is kerek egész lenne a történet.
Összességében egy átlagos romantikus könyv, előre kiszámítható történettel. Ami fellendíti az a mexikói kultúra hozzáadása. Alex unokatestvérének a hagyományos, nagy családos esküvős része szintén jól illet bele (ebben a részben a WC-s rész nagyon jó volt, szakadtam a nevetéstől).
A folytatás A vonzás szabályai címmel fog majd megjelenni, ahol Alex öccsének, Carlosnak a történetét ismerhetjük meg. Mindenképpen szeretném majd ezt a részt is elolvasni!
Kellemes kikapcsolódás volt, nagyon olvastatta magát, egy-kettőre a végére is értem. A fél-fél pont levonást csak a tanulópárok bevetése és a vége miatt adom.
Pontszám: 4
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 392
Fordította: Neset Adrienn
Eredeti cím: Perfect Chemistry (2009)
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 392
Fordította: Neset Adrienn
Eredeti cím: Perfect Chemistry (2009)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése