Jan nagy lépésre szánja el magát, meg szeretné kérni barátnője kezét. Mindent előkészít a nagy pillanatra, mikor megcsörren a telefonja. A vonal szakadozik sistereg, úgy véli Leoni az, de csak szavakat ért meg a lány beszédéből. A hívás közben csengetnek, egy rendőr hozza Leoni halálhírét. Jan nem nyugszik bele ebbe a képtelenségbe, minden követ megmozgat, hogy kiderítse mi történt. Nyolc hónappal később egy rádióban túszokat ejt, és a rádiós nyereményjáték keretében élőben közvetítik a túszdrámát. A túszejtő követelése pedig az, hogy találkozni akar Leonival.
Már a tavaly nyári megjelenésekor kinéztem magamnak ezt a könyvet.
A prológus, mely a rejtélyes telefonhívásról és a tragédia megtudásáról szól kellően felkeltette az érdeklődésemet. A látszólag képtelenség mögötti valóság kiderítése nagy izgalmakat ígért, így nagy kíváncsisággal kezdtem a nyolc hónappal később játszódó első részhez.
A túszejtés nem mindennapi. Jan egy népszerű rádiócsatornát szemel ki tette végrehajtására. A reggeli műsor keretében mindennap nyereményjátékot játszanak. A túszejtő ezt a játékot használja fel saját céljaira. Minden órában felhív egy tetszőleges telefonszámot és egy előre meghatározott jelszóval kell a telefonba beleszólnia a hívottnak. Ha akár hallót vagy egyéb mást mond, akkor vesztett és ez a hiba az egyik túsz életébe kerül.
Kapunk egy túsztárgyalót, Irát, aki épp aznap reggel akart véget vetni életének. Az alkoholista nő, lánya elvesztése miatt érzett gyászán képtelen felülkerekedni, magát okolja lánya tettéért.
Fitzek tökéletesen ábrázolja az érzelmeket, a szereplők lelkivilága teljesen elénk tárul. A kilátástalan helyzetben lévő, korábban sikeres pszichiáter, Jan végső kétségbeesésében követi el tettét, míg Ira is a szakadék szélén áll és nem lát semmi kiutat helyzetéből. A kényszerrel a rádióba cipelt Irának nem elég, hogy épp végső tette elkövetésében akadályozták meg, ráadásul az egyre jobban szorongató alkoholelvonási tüneteket is el kell viselnie, miközben rajta múlik, hogy szót tudjanak érteni a túszejtővel. És még ha ez nem lenne elég valami más módon személyesen is érintett az egész ügyben.
A feszültség az első fejezettől az utolsóig áthatja az egész könyvet. Fejezetről-fejezetre egyre több információhoz jutunk, amik folyamatosan megváltoztatják az addig bennünk kialakult képet. Semmi sem úgy van, ahogy azt korábban gondoltuk és ez állandó bizonytalanságban tartja az olvasót. Az alapjában véve is különös eltűnési eset egyre inkább bonyolódik, és a szálakból egy hatalmas, szerteágazó hálózat növi ki magát.
A Jan és Ira között zajló beszélgetések roppant érdekesek voltak, hiszen az egymással beszélgető mindkét fél pszichológus. Mindig egymás szavai mögé látnak és az egy irányú lelki meggyőzés, fokozatosan átalakul egy oda-vissza irányuló lélekbúvárkodássá.
Az utolsó oldalig kitartott az izgalom. A végső nagy meglepetésre álmomban sem gondoltam volna.
A lezárás mindenre választ adott. Ezáltal a kis részletek, amik korábban fel sem tűntek, teljesen más megvilágításba kerültek.
 |
| Az eredeti borító |
Mesterien megírt thriller, folyamatos gondolkodásra és kombinálásra sarkall, egy perc nyugtunk sem lehet benne.
Sebastian Fitzek könyvei közül magyarul a Terápia című regénye jelent meg korábban a Könyvmolyképzőnél.
Az író mesél a könyvről:
Pontszám: 5*
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 398
Fordította: Szakál Gertrúd
Eredeti cím: Amok Spiel (2007)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése