Otis, az építészet iránt lelkesedő tizenkét éves fiú, édesanyjával, a kozmetikusnő Cherilynnel New Yorkban él. Olivia, az iszákos anyjával pedig Berlinben. Egy nap Otis kirándulásra indul osztályával a Szabadság-szoborba, ahol gonosz osztálytársának köszönhetően elkeveredik a többiektől és egyedül marad a szoborban. Olivia a berlini Nyugat Áruházában bújik el és zárás után egyedül marad az óriás épületben. Egy pillanat alatt mindketten a szoborral, illetve az áruházzal együtt egy pincében találják magukat mégpedig mogyoróschips méretűvé zsugorodva.
A könyv januári megjelenése óta rengeteget hallottam róla a Pongrác Kiadó játékainak, illetve akcióinak keretében.
A borító alapján egy laza kis gyerekes mesére gondoltam, abból is inkább a fiatalabbak számára. Kellemes meglepetésként ért, hogy sokkal érettebb történetet kaptam helyette.
Mindkét főszereplőnk tizenkét éves gyerek, de sokkal inkább idősebbnek éreztem őket a cselekedeteik alapján. Simán beillettek mondjuk 18 éves tiniszereplőknek. Nagyon ritkán éreztem, csupán egy-egy mozzanat erejéig, hogy ilyen kis gyerekekkel van dolgunk.
Otis korához képest nagyon okos, kész építészeti lexikon. Olivia pedig annyi mindent tud a helikopterekről, mint egy pilóta.
Sokszor fordítottnak éreztem a szerepleosztást, és Otis helyett inkább az anyját éreztem gyereknek. Egy esetlen kis csitri érzetét keltette bennem, aki ráadásul sötét mint az éjszaka.
A történet elég gyorsan indult be, épp csak egy kis betekintést kaptunk a két gyerek életébe, máris a lovak közé csapunk. Könnyen bele tudtam képzelni magam a történetbe, úgy éreztem, mintha én is oda miniatürizálódtam volna Otisék mellé. Az első képeik, ahogy kezdik felismerni, hogy hová is kerültek valójában nagyon jól be lettek mutatva.
A nevezetességek leírása különösen megragadott. Aprólékosan kidolgozottak és sok olyan látványosság is előkerül, ami nem annyira ismert. Ennek külön örültem, sőt Magyarország szépségei is bekerülnek a miniatürizált épületek, illetve hidak közé. Az írónő a Gellért Szállót nagyon kedvelheti, illetve a Budapesti Állatkertet. A hídjaink közül a Lánchidat, a Szabadság hidat és az Erzsébet hidat válogatta be.
A könyv egész ötlete nagyon tetszett. A kivitelezés is tökéletes volt. Izgalmas, varázslatos ifjúsági regény.
A könyvet köszönöm a Pongrác Kiadónak!
Pontszám: 4,5
Kiadó: Pongrác Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 487
Fordította: Tátrai Zsuzsa
Eredeti cím: Verbotene Welt (2006)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése