2011. szeptember 23., péntek

Jenna Black: Káprázat

A Bűbájösvény sorozat 1. része.

A történetről röviden:
Dana alkoholista édesanyjával él, amit egyre nehezebben visel el, ezért úgy dönt megkeresi soha nem látott apját Avalonban. Egyhamar sikerrel is jár és felkerekedik, hogy új életet kezdjen. Avalon Angliában egy olyan város, ami önálló állam és egyben egy köztes hely Tündefölde és az emberi világ között. Miután Dana megérkezik a határra, azonnal ráébred, hogy lehet, hogy rossz döntés volt maga mögött hagynia eddig életét, mert ez a hely egyáltalán nem olyan, mint amilyenre számított.

Már a tavaszi megjelenésekor felkeltette a figyelmemet a könyv, ígéretesnek tűnt a leírása alapján. Majd egyre inkább vegyes, főleg negatív véleményeket hallottam róla. De gondoltam nem tántorít el semmi és én is elolvasom, hogy milyen is lehet. Most sikerült sort kerítenem rá.

Azt kell, hogy mondjam, sokkal többet vártam volna tőle. De nézzük először a pozitívumokat, és majd utána a negatív benyomásaimat.

Egy olyan világot tár elénk az írónő, ahol a mindennapi világ mellett nyíltan létezik a varázsvilág. Avalon városa nagy turistalátványosság, emberek tömegei keresik fel a nem hétköznapi helyet, amely nagy része még a modern világtól mentes, régebbi korokat idéző házaival igazi különlegesség. És Avalonon túl pedig Tündefölde következik, ahova viszont emberek nem tehetik be a lábukat. Az egész elképzelés érdekes volt, tetszett a világfelépítés. A varázslények világát olyan összetetten gondolta ki Black, ami önmagában egyedi lett volna. Vannak Látók, Nem látók, a két háznak a távoli történelembe visszanyúló múltja. Úgy érzem ebből az egészből sokkal többet ki lehetett volna hozni egy olyan történetvezetéssel, ami sokkal inkább mozgalmas, eseménydús és nem úgy érzi az ember, mintha egy helyben topognánk végig. Itt el is jutottunk a negatívumokhoz.

Sokszor azt vettem észre, hogy unom, elkalandozik a figyelmem, és csak várom, hogy történjen már végre valami. Az egész történet egy bevezetőnek tudható be, lehet majd a következő részben beindulnak az események. Bevezetésnek viszont egy kicsit túl sok volt, és folyamatosan csak Dana nyavalygását hallhattuk. Igen, a főszereplő karaktere kissé idegőrlő.

Szóval a másik gond, Dana személye volt. Már az egész ott kezdődik, hogy milyen lány az, aki csapot-papot maga mögött hagyva, teljesen a segítségére szoruló anyját csak úgy magára hagyja, hogy lesz, ami lesz vele. Nem azt mondom, hogy tűrnie kéne, hogy a szeme előtt teszi magát teljesen tönkre az anyja, de így ott hagyni sem a leghelyesebb döntés szerintem. Utána meg, amikor megismeri soha nem látott apját, aki megtesz a biztonsága érdekében mindent, úgy éreztem állandóan csak a hibát kereste benne. Most csak ezt a két tényt emelem ki, de lehetne még sorolni bőven.

A karakterek egyike sincs igazán kidolgozva, mindenkinek kb. megismerjük egy-egy pici részét, de nem többet. Leginkább Dana szüleinél hiányoltam ezt, mert igencsak főszereplők ahhoz, hogy ennyire kevéssé ismerjük meg őket, főleg az apját.

Tehát mindent összevetve egy ígéretes világkigondolás gyengécske történettel való párosításával állunk eddig szemben. Kíváncsi vagyok, hogy ez tényleg csak egy hosszúra nyúlt bevezető az egészhez és fellendül-e a következő részben. Októberre várható a következő rész, Varázsütés címmel. Amerikában pedig eddig a harmadik résznél tart a sorozat.

Pontszám: 2,5


Kiadó: Kelly Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 300
Fordította: Farkas Veronika
Eredeti cím: Glimmerglass (2010)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése