A történetről röviden:
2046-ban járunk Cleveland városában, a Kommunális Észak-Amerikai Polgárok Köztársaságában. Joe Fernwright kilátástalan körülmények között tengeti mindennapjait. Egy felszín alatti bérházban lakik egyedül, foglalkozását tekintve pedig cserépgyógyász. Csakhogy már jó ideje nem kap megrendelést. Idejét az ún. Játékkal tölti ki, amit a világ különböző pontjain élő emberek játszanak telefonon keresztül. De már ebből az időtöltésből is kezd elege lenni, mikor egy nap expressz küldemény érkezik számára, majd egyre több furcsaság kezd történni vele. Az érdekes dolgok lassan összeállnak és kiderül, hogy Joe-t egy bizonyos Glimmung felkéri, hogy segédkezzen egy másik bolygón egy víz alatt lévő katedrális felszínre emelésében. Feladat lenne a katedrálisban lévő cserepek helyreállítása.
Régóta szerettem volna már egy Philip K. Dick könyvet olvasni, idén sikerült is a könyvhét alkalmával egész jó áron beszereznem.
Először is: a regényről önmagában semmi kivetni valót nem mondhatok. Jól megírt, elvont sci-fi. Azonban az olvasása során már eléggé az elején észrevettem, hogy ez a műfaj nagyon távol áll tőlem. Nehezen haladtam vele, de minthogy nem egy hosszú (mindössze 182 oldalas az egész) könyv, így nem akartam félbehagyni. Három nap alatt sikerült is átrágnom magam rajta.
A történet alapja tetszett, szeretem a jövőben játszódó könyveket, jó volt az egész világ, amit Dick megálmodott. Különösen a csúcs modern ketyerék tetszettek. Gombnyomásra nyíló ágy, alvás és álomfunkcióval stb. Viszont a nagy fejlettség ellenére az egész világ szürke, lehangoló képet mutatott, ahol az emberek remény nélkül élik életüket.
Majd ahogy haladtunk előre egyre inkább elvonttá vált az egész. A Glimmung testet öltése haladta meg a képzelőerőm határait, illetve a különböző bolygóról származó nem emberformájú entitások (a csúcs a vörös zselé) bemutatásakor nagyot néztem.
A történet végén már csak fogtam a fejem, hogy te jó ég, mi lesz itt még, annyira meredek dolgok történtek.
Azt hiszem ebből a műfajból bőven elég volt nekem ennyi, nem az én világom. Még egyszer mondom, semmi gond nincs a könyvvel önmagában, csak egyszerűen nem az én ízlésemnek való. Az író előtt pedig le a kalapom, olyan óriási képzelőerővel megáldott, hogy az egyáltalán nem mindennapi.
Kiknek ajánlom: az elvont sci-fi műfaj rajongóinak
Pontszám: 4
Kiadó: Agave könyvek
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 182
Fordította: Pék Zoltán
Eredeti cím: Galactic Pot-Healer (1969)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése