2011. szeptember 28., szerda

Süti díj

A díjat köszönöm szépen Hachinak, nagyon örülök neki! :)

“Szép blogoknak, melyekben van némi extra!”


Én pedig továbbadnám azoknak a bloggereknek, akiket rendszeresen olvasni szoktam. Biztosan vannak, akik már megkapták másoktól is a díjat, de remélem nem baj, ha tőlem is. :)

Elhaymnak,
FantYAstic Volumesnek,
Giginek,
Pippának, 
Üstökösnek szeretném tovább adni a díjat.

Mindnyájan nagyon jó, érdekes, igényes blogot vezetnek!

2011. szeptember 25., vasárnap

Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász

A történetről röviden:
2046-ban járunk Cleveland városában, a Kommunális Észak-Amerikai Polgárok Köztársaságában. Joe Fernwright kilátástalan körülmények között tengeti mindennapjait. Egy felszín alatti bérházban lakik egyedül, foglalkozását tekintve pedig cserépgyógyász. Csakhogy már jó ideje nem kap megrendelést. Idejét az ún. Játékkal tölti ki, amit a világ különböző pontjain élő emberek játszanak telefonon keresztül. De már ebből az időtöltésből is kezd elege lenni, mikor egy nap expressz küldemény érkezik számára, majd egyre több furcsaság kezd történni vele. Az érdekes dolgok lassan összeállnak és kiderül, hogy Joe-t egy bizonyos Glimmung felkéri, hogy segédkezzen egy másik bolygón egy víz alatt lévő katedrális felszínre emelésében. Feladat lenne a katedrálisban lévő cserepek helyreállítása.

Régóta szerettem volna már egy Philip K. Dick könyvet olvasni, idén sikerült is a könyvhét alkalmával egész jó áron beszereznem.

Először is: a regényről önmagában semmi kivetni valót nem mondhatok. Jól megírt, elvont sci-fi. Azonban az olvasása során már eléggé az elején észrevettem, hogy ez a műfaj nagyon távol áll tőlem. Nehezen haladtam vele, de minthogy nem egy hosszú (mindössze 182 oldalas az egész) könyv, így nem akartam félbehagyni. Három nap alatt sikerült is átrágnom magam rajta.

A történet alapja tetszett, szeretem a jövőben játszódó könyveket, jó volt az egész világ, amit Dick megálmodott. Különösen a csúcs modern ketyerék tetszettek. Gombnyomásra nyíló ágy, alvás és álomfunkcióval stb. Viszont a nagy fejlettség ellenére az egész világ szürke, lehangoló képet mutatott, ahol az emberek remény nélkül élik életüket.
Majd ahogy haladtunk előre egyre inkább elvonttá vált az egész. A Glimmung testet öltése haladta meg a képzelőerőm határait, illetve a különböző bolygóról származó nem emberformájú entitások (a csúcs a vörös zselé) bemutatásakor nagyot néztem.
A történet végén már csak fogtam a fejem, hogy te jó ég, mi lesz itt még, annyira meredek dolgok történtek.

Azt hiszem ebből a műfajból bőven elég volt nekem ennyi, nem az én világom. Még egyszer mondom, semmi gond nincs a könyvvel önmagában, csak egyszerűen nem az én ízlésemnek való. Az író előtt pedig le a kalapom, olyan óriási képzelőerővel megáldott, hogy az egyáltalán nem mindennapi.

Kiknek ajánlom: az elvont sci-fi műfaj rajongóinak

Pontszám: 4


Kiadó: Agave könyvek
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 182
Fordította: Pék Zoltán
Eredeti cím: Galactic Pot-Healer (1969)

2011. szeptember 23., péntek

Jenna Black: Káprázat

A Bűbájösvény sorozat 1. része.

A történetről röviden:
Dana alkoholista édesanyjával él, amit egyre nehezebben visel el, ezért úgy dönt megkeresi soha nem látott apját Avalonban. Egyhamar sikerrel is jár és felkerekedik, hogy új életet kezdjen. Avalon Angliában egy olyan város, ami önálló állam és egyben egy köztes hely Tündefölde és az emberi világ között. Miután Dana megérkezik a határra, azonnal ráébred, hogy lehet, hogy rossz döntés volt maga mögött hagynia eddig életét, mert ez a hely egyáltalán nem olyan, mint amilyenre számított.

Már a tavaszi megjelenésekor felkeltette a figyelmemet a könyv, ígéretesnek tűnt a leírása alapján. Majd egyre inkább vegyes, főleg negatív véleményeket hallottam róla. De gondoltam nem tántorít el semmi és én is elolvasom, hogy milyen is lehet. Most sikerült sort kerítenem rá.

Azt kell, hogy mondjam, sokkal többet vártam volna tőle. De nézzük először a pozitívumokat, és majd utána a negatív benyomásaimat.

Egy olyan világot tár elénk az írónő, ahol a mindennapi világ mellett nyíltan létezik a varázsvilág. Avalon városa nagy turistalátványosság, emberek tömegei keresik fel a nem hétköznapi helyet, amely nagy része még a modern világtól mentes, régebbi korokat idéző házaival igazi különlegesség. És Avalonon túl pedig Tündefölde következik, ahova viszont emberek nem tehetik be a lábukat. Az egész elképzelés érdekes volt, tetszett a világfelépítés. A varázslények világát olyan összetetten gondolta ki Black, ami önmagában egyedi lett volna. Vannak Látók, Nem látók, a két háznak a távoli történelembe visszanyúló múltja. Úgy érzem ebből az egészből sokkal többet ki lehetett volna hozni egy olyan történetvezetéssel, ami sokkal inkább mozgalmas, eseménydús és nem úgy érzi az ember, mintha egy helyben topognánk végig. Itt el is jutottunk a negatívumokhoz.

Sokszor azt vettem észre, hogy unom, elkalandozik a figyelmem, és csak várom, hogy történjen már végre valami. Az egész történet egy bevezetőnek tudható be, lehet majd a következő részben beindulnak az események. Bevezetésnek viszont egy kicsit túl sok volt, és folyamatosan csak Dana nyavalygását hallhattuk. Igen, a főszereplő karaktere kissé idegőrlő.

Szóval a másik gond, Dana személye volt. Már az egész ott kezdődik, hogy milyen lány az, aki csapot-papot maga mögött hagyva, teljesen a segítségére szoruló anyját csak úgy magára hagyja, hogy lesz, ami lesz vele. Nem azt mondom, hogy tűrnie kéne, hogy a szeme előtt teszi magát teljesen tönkre az anyja, de így ott hagyni sem a leghelyesebb döntés szerintem. Utána meg, amikor megismeri soha nem látott apját, aki megtesz a biztonsága érdekében mindent, úgy éreztem állandóan csak a hibát kereste benne. Most csak ezt a két tényt emelem ki, de lehetne még sorolni bőven.

A karakterek egyike sincs igazán kidolgozva, mindenkinek kb. megismerjük egy-egy pici részét, de nem többet. Leginkább Dana szüleinél hiányoltam ezt, mert igencsak főszereplők ahhoz, hogy ennyire kevéssé ismerjük meg őket, főleg az apját.

Tehát mindent összevetve egy ígéretes világkigondolás gyengécske történettel való párosításával állunk eddig szemben. Kíváncsi vagyok, hogy ez tényleg csak egy hosszúra nyúlt bevezető az egészhez és fellendül-e a következő részben. Októberre várható a következő rész, Varázsütés címmel. Amerikában pedig eddig a harmadik résznél tart a sorozat.

Pontszám: 2,5


Kiadó: Kelly Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 300
Fordította: Farkas Veronika
Eredeti cím: Glimmerglass (2010)

2011. szeptember 20., kedd

Az Olvasók Viadala - 1. téma

A Moly.hu-n @klaudya0517 olyan kihívást alkotott, ami egy visszaszámláló játék Az Éhezők Viadala című film premierjéig. A résztvevők minden hónapban kidolgoznak egy-egy témát, ami természetesen Az Éhezők Viadala trilógiához kapcsolódik.
Az első téma kifejtése aug. 23-tól - szept. 22-ig tart.

Az 1. téma:
Fejtsd ki bővebben, hogy mit tennél, ha Te magad lennél az egyik Kiválasztott Az Éhezők Viadalán. Véleményed szerint képes lennél helytállni a Viadalon? Ha igen, miért? Ha nem, miért? 
Ha engem sorsolnának ki az egyik kiválasztottnak először biztosan teljesen kétségbe esnék. Majd mivel nem tudnék ellene úgysem semmit sem tenni, megpróbálnék valamilyen stratégiát kieszelni. A gyakorláskor, mikor minden kiválasztott kipróbálja, illetve megpróbálja elsajátítani a hasznos technikákat a játékon való boldoguláshoz, mindent alaposan megtanulmányoznék, hátha hasznát tudom venni majd valamiben. Itt egyúttal megfigyelném, hogy a többiek miben jók, illetve, miben kevésbé. Így próbálnék valamelyest felkészülni a rám váró próbatételre. Hogy helyt tudnék-e állni az szerencse kérdése. Hogy miért? Azt a stratégiámnál részletezem.

Feláldoznád -e magadat egy szeretted helyett, úgy ahogy Katniss is tette? 
Ez mindenképpen szituáció függő, de szerintem igen. Meg persze az is számít, hogy ki az illető, mennyire áll közel hozzám.

Milyen stratégiát követnél, hogy életben tudj maradni, és Te győzhess? Milyen eszközökkel harcolnál? ( Pl: kard, tőr, nyíl stb.) 
A stratégiám egyértelműen védekező lenne. Szóval az elején ha tudok, valamit elhozok a Bőségszarútól, majd rohannék is elrejtőzni. Megpróbálnék mindvégig nem szem előtt lenni, kivárnék és közben feltűnés nélkül keresnék valamit, ami ehető, illetve vizet. Csak akkor harcolnék ha az elkerülhetetlen lenne (pl. ha rám találnának és sarokba szorulnék).

Írd le, hogy szerinted milyen esemény vezetett az egykori 13 körzet és a Kapitólium kialakulásához!
Egy nagy háború vezethetett ehhez az erősen rendszabályozott rendszer kialakulásához, amit a Kapitólium nyert, ezért van teljhatalma minden felett.

Mandy Hubbard: Ripple

A történetről röviden:
Lexi két éve gyászol és elvonultan éli mindennapjait. Két évvel ezelőtt ugyanis szerelme (Steve) miatta fulladt bele az óceánba, mivel akkor derült ki a lányról, hogy ő egy szirén, aki énekével a vízbe csábítja áldozatait. Ebben a hipnotikus állapotban követi Steve Lexit a vízbe, s mire a lány visszanyeri önmagát, addigra már csak a fiú holttestét találja a víz felszínén. A tragédia után magába zárkózik, egykori barátai pedig őt hibáztatják, Cole, Steve egykori legjobb barátja viszont nem. Lexi nem akarja őt sem közel engedni magához, nehogy neki is baja essen. Közben megjelenik egy új diák is az iskolában...

Mostanában egyre felkapottabbak lettek a tengeri lények a fantasy könyvekben. Ez volt az első szirénes könyv, amit olvastam. Kíváncsi voltam, milyen lesz az a számomra még új téma.

Egy egyszerű középiskolás történet fantasy elemekkel tűzdelve. Jó volt az indítás, nem tipikus kezdés, mégis valahogy nehezen tudtam az elején elmerülni benne, de aztán magával ragadott. Viszont a vége nem nagyon tetszett. SPOILER: Mire fel volt ez az egész nagy felhajtás, hogy nem lehet elmondani, hogy ő egy szirén, ha ilyen befejezést kapott a történet. Túl egyszerűen oldódott meg az egész probléma. SPOILER VÉGE.
Van szokásos városi ünnepséges rész vidámparkkal, suli bál elegáns estélyikkel és öltönyökkel.

Lexi szemszögén keresztül láthatjuk az eseményeket, aki nem szimpatikus karakter, nem egy butácska lány, a nagy tragédia utáni vívódásának folyamatát tökéletesen mutatja be az írónő. Nyomon követhetjük, hogy miként igyekszik feldolgozni a megrázó eseményt. 
A szirének történelmi hátterének elképzelése, amit Lexi az anyjától örökölt könyvből ismer meg, szerintem jó elképzelés volt.

Könnyű kikapcsolódást nyújtó, egyszer olvasós regény volt. És nagy-nagy előnye, hogy nem sorozat!!! Manapság állandóan abba botlik az ember.

Kiknek ajánlom: akik újfajta mitikus lényekről szóló ifjúsági romantikus fantasyra vágynak

Pontszám: 4


Kiadó: Razorbill/Penguin
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 272

2011. szeptember 11., vasárnap

Delphine de Vigan: No és Én

Önálló regény egy francia írónő tollából.

A történetről röviden:
Lou Bertignac a koránál sokkal okosabb lány, aki 13 éves, de két osztállyal feljebb jár kortársainál. Mindent folyamatosan tanulmányoz, kísérletez, állandóan jár az agya. Egy kiselőadást kell tartania, amitől már előre nagyon fél, mert nem szeret szerepelni mások előtt. Találomra témaként bedobja, hogy egy hajléktalan nővel fog interjút készíteni. A vonatállomáson éppen az emberek viselkedését tanulmányozza, mikor egy fiatal hajléktalan lány megszólítja, No. Egyre többször kezdenek találkozni, Lou elkészíti vele az interjúját. Minél jobban megismeri a lányt, annál jobban felelősnek érzi magát érte.

Nagy hatással volt rám a könyv. A hajléktalanok világába nyújtott bepillantás elgondolkodtató. Valóban így van, mint Lou szemszögén keresztül is látjuk, hogy általában nem is veszi észre magától, hogy mennyi helyen vannak hajléktalanok, csak mikor megismeri No-t, akkor látja, hogy a város számos részén nagyon sok ember éli életét ilyen sanyarú körülmények között. Az írónő egy tükröt tart az egyre fejlődő, óriási technikai újításokra képes társadalomnak, hogy mennyi mindent képesek vagyunk elérni, de azt nem, hogy ne kelljen senkinek sem az utcán élnie.
Lou elmesélésében olvashatjuk a történetet, ami kissé különbözik a megszokott gondolkodástól. A folyamatosan járó, elemző agya és összehasonlításai egyedivé teszik az elbeszélésmódot. Túl sok pontot nem lehet találni egy oldalon, inkább vesszővel vannak elválasztva a gondolatok, ami pergővé teszi és úgy vettem észre, hogy egyben feszültebbé is teszi a történetet. Lou szemléletmódja nem egy átlag 13 évesé, egyedül csak az a folyton felbukkanó "meg minden" kifejezés volt sok nekem. Erre ki is tér egyszer, amikor már az oldalon legalább harmadszorra jelent meg ez a két szó, hogy miért is használja ő ezt. De a magyarázattól függetlenül is kicsit zavaró volt ilyen sokszor.

No karakterét nagyon megsajnáltam az elején, mindig arra gondoltam, hogy segítsen neki Lou. Amikor viszont támogatást kap, és ennek ellenére elhagyja magát, és nem él a felkínált nem mindennapi lehetőséggel, hogy teljesen megváltozzon az élete, akkor már nem tudtam szánni. Miért kell inni és gyógyszert szedni, mikor mások felkaroltak, ahelyett, hogy a beilleszkedésre törekedne? Ez abszolút az ő hibája szerintem.

Az egész történet megérinti az embert, felkavaró és sokat változtat a világról alkotott elképzeléseiről, és nem egy mézes-mázas sablontörténet. Érdemes elolvasni.

Kiknek ajánlom: akik a világ negatív oldalát ábrázoló, elgondolkodtató olvasmányra vágynak

Pontszám: 5

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 215
Fordította: Burján Monika
Eredeti cím: No et moi (2007)

2011. szeptember 9., péntek

Fábián Janka: Emma lánya

Az Emma trilógia befejező része.

A történetről röviden:  
1950-től egészen az ezredfordulóig követhetjük nyomon a Kóthay család sorsát. Emma és Gábor lányukkal, illetve annak családjával folyamatos félelemben él budai házukban. A hajdanán jómódban élt nagypolgári család szálka a hatalmon lévő kommunista rendszer szemében. Az irántuk gyűlöletet érző Varga Erzsi, aki magas rangot tölt be, igyekszik sanyargatni Kóthayékat és az éjszaka leple alatt többször is beviszik a férfiakat, de szerencséjükre bántódásuk nem esik. Csak az állandó félelemben tartás Erzsi célja. Emma, családjával egyre nehezebb helyzetbe kerül, majd az 1956-os események után nagy döntésre szánják el magukat...

Nagyon vártam már, hogy miként zárul a trilógia. Pár nappal a megjelenés után gyorsan a kezembe is vettem.
Mire észbe kaptam már a 100. oldal környékén jártam, de még akkor sem engedett el a történet, teljesen magával sodort. Olyan olvasmányos és egyben szép fogalmazású a stílusa, hogy élvezet olvasni, a részévé tud válni az ember. Olyan, mintha az olvasó is ott és abban a korban lenne, ahol a Kóthay család.

Az egész egyben egy történelmi gyorstalpaló is. Immár több ország történelmét is nyomon tudjuk követni. És a nagy események mind-mind közvetlen, nagy hatást gyakorolnak a főszereplő család valamely tagjára, ami az idő múlásával egyre népesebbé válik.

A több generációt könnyen átláthatjuk a könyv hátuljába, kihajtható oldalra készített családfa segítségével. Emma és Gábor gyermekeinek, sőt még azok gyermekeinek családja egy óriási dinasztia. Mindegyik életét elmeséli az írónő. A karakterek mindegyike él és lélegzik, az aprólékos külső leírás és jellem bemutatás segítségével hús-vér szereplőkké válnak.

A befejezés méltó lezárása a történetnek, általa teljes, kerek egésszé válik. 
Összességében a sok tragédia ellenére Emma élete hosszú és szép volt.


Fábián Janka következő regénye önálló regény lesz, Az angyalos ház címmel október 26-ára várható.

Pontszám: 5*

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 469

Ciceró Könyvstúdió újdonságai őszre

Idén ősszel több ígéretes könyv várható a Ciceró Könyvstúdió kiadásában.

Ally Condie: Matched - Egymáshoz rendelve
Várható megjelenés: október

A trilógia első kötete
A Globális Felmelegedés után a rendszer összeomlott, és a helyén létrejött a Társadalom, ahol nincs éhezés, nincs betegség, nincs bűnözés. és a hivatalnokok döntenek róla, hogy kit szeretsz, hol dolgozol és mikor halsz meg.
Cassia harmonikusan él ebben a steril világban és meg van győződve róla, hogy ha betartja a szabályokat, hosszú élete, tökéletes munkahelye és társa lesz. Amikor a Párosító Bankett után legjobb barátja jelenik meg számítógépe képernyőjén, Cassia biztosan tudja, hogy ő az igazi…A képernyő azonban hirtelen elsötétül, és egy másik fiú arca villan fel rajta. Cassia nehéz döntés előtt áll. Merre induljon? Xandert kövesse a jól ismert, kitaposott úton, vagy esetleg Ky után eredjen az ismeretlenbe vezető, sötét ösvényen? Tökéletesség és szenvedély között kell választania.
Ally Condie művét 30 nyelvre fordították le, és a Disney Company már megvásárolta a megfilmesítés jogát.


Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok
Várható megjelenés: október-november

Lia és Cassie, a piszkafa testbe fagyott jégviráglányok, valamikor a legjobb barátnők voltak. Ám Cassie meghalt, Lia anyját lefoglalja a mások életének megmentése, apja nincs otthon, mert az ügyeit intézi, a mostohaanyjának fogalma sincs, Lia fejében pedig egyre mondja a hang, hogy te parancsolsz, maradj erős, adj le még többet, nyomjál még kevesebbet. Ha így folytatja – vékony, vékonyabb, legvékonyabb – egyszer talán eltűnhet mindenestül.
Ebben a regényben, amely Laurie Halse Anderson legmegrázóbb alkotása a Nemzeti Könyvdíjat elnyert Hadd mondjam el óta, az író egy lányt kísér el a hátborzongató alászállásra az anorexia mindent megemésztő bugyraiba.


Michelle Zink: Prófécia
Várható megjelenés: október

A trilógia első kötete 
A tizenhat esztendős Lia Milthrope nemrégen veszítette el édesapját, s immár teljesen szülő nélkül maradt. Amikor azonban egy különös jel tűnik fel a csuklóján, lassan ráébred, hogy a bélyeg, amelyet viselnie kell, sokkal súlyosabb az árván maradt leány titulusánál. Lia és ikerhúga, Alice végzetes szerepet örökölt egy ősi próféciában, amely évszázadok óta ikrek generációit fordította egymás ellen.
Lia eltitkolja felfedezését Alice, s még szerelmese, James elől is, ám ahhoz, hogy teljesen megszabadulhasson a titok terhétől, véget kell vetnie a próféciának – mielőtt a húga tenné meg. Csak akkor értheti meg végre szülei halálának rejtélyes körülményeit, s a csuklóján sötétlő jel valódi jelentését; csakis akkor tudhatja meg, meddig képes elmenni Alice, hogy őt legyőzze, és miféle pusztulást hozhat a prófécia a világra.




2011. szeptember 7., szerda

Suzanne Collins: Futótűz

Az Éhezők Viadala trilógia második kötete.

A történetről röviden:
Katniss és Peeta kettős győzelme után mindketten beköltöznek a győztesek falujába, ahol eddig csak Haymitch lakott. Most már nem szenvednek hiányt semmiben, azonban a győztesi címmel együtt kötelezettség is párosul, körútra kell indulniuk minden körzetbe. Az út során egyre több helyen lázongásokat vélnek felfedezni. Majd ismét elérkezik az aratásnapi ünnepség, ami olyan meglepetéseket tartogat, amire senki sem gondolt, és ez bizonyítja, hogy soha senki sincs biztonságban a Kapitólium hatalma elől.

Már a trilógia első része annyira tetszett, hogy a kedvenc sorozataim közé került. Nagy kíváncsisággal vártam, hogy olvashassam a Futótűzet is. Meg is érte. Végig pergő, izgalmas a történet, folyamatosan zajlanak az események, nincsenek üres, unalmas részek benne. Egyáltalán nem vontatott az eleje sem.

Nagyon meglepődtem én is, ami a következő viadal sorsolásakor történt, erre a fordulatra egyáltalán nem számítottam. Mindez még jobban éreztette, hogy milyen kegyetlen is a Kapitólium.
A lassan kezdődő lázongások kíméletlen megtorlása is tovább erősítette ezt a negatív képét. A lényeg, hogy senkinek még egy szót sem szabad szólnia az igazságtalanságok ellen.
Katniss is egyre jobban hangolódik a rendszer ellen, ahogy látja, hogy miket művelnek az emberekkel.

Suzanne Collins ismét nyújtotta ugyanazt a színvonalat, amit eddig megszokhattunk tőle. Sőt az első, rendszert bemutató (de egyben akciódús rész után), már az abba való tehetetlen beletörődés helyett a lázadás szikrái is fellobbannak.

A kötet végére pedig még megint olyan meglepetést vetett be az írónő, amire teljesen megdöbbenéssel reagáltam. Hirtelen vége is lett pont ott, így jól felcsigázta az érdeklődést a befejező részre, aminek megjelenése novemberre várható.

Pontszám: 5*

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 314
Fordította: Totth Benedek
Eredeti cím: Catching Fire (2009)

2011. szeptember 3., szombat

Katie Fforde: Tökéletes ajánlat


Már a Szerelmes levelek megjelenése idején kíváncsi lettem az írónő műveire. Azt még nem volt szerencsém olvasni, de mikor láttam, hogy új könyve jelenik meg idén nyáron, akkor úgy gondoltam ezzel kezdem.


A történetről röviden:
A húszas évei elején járó Sophie Apperly nagyban különbözik családjától. Ő egyedül nem végzett egyetemet és ezt folyamatosan a szemére is vetik. A család eléggé elszegényedett, egy idős rokonuk hagyatékára vetnek szemet, ezért Sophie-t a szépkorú úrhoz küldik ideiglenes házvezetőnőnek, hogy Sophie jelenlétével felfigyeljen a családra. Itt olyan iratokat talál a lány, amik segíthetnek kihúzni az Apperly családot a mély gödörből. Sophie New Yorkba utazik, hogy ott találkozzon egy távoli rokonnal, akinek révén végére járhat az ügynek. Itt azonban összeismerkedik egy idős, gazdag hölggyel, akivel gyorsan összebarátkoznak. Sophie élete e találkozás hatására egészen más irányt vesz.


Könnyed nyári olvasmány. Nem kell sokat várni tőle, csak egy laza kikapcsolódást. A könyv nagy részét strandon olvastam, oda teljesen megfelelt. Egyszerű történet, semmi meglepő fordulattal. Őszintén szólva szinte mindenre lehetett számítani.

Nekem túlságosan mézes-mázas volt. A romantika kicsit sok, ami a történet rovására megy. Annyira nem kötött le, hogy ne tudjam letenni, könnyedén félre tudtam rakni, így hosszabban is tartott az elolvasása, mint az általában lenni szokott nálam.

Párbeszédek alkotják a nagy részét, sokszor éreztem úgy, hogy hiányoznak a leírások és csak a beszélgetések követik egymást. Viszont azok az angliai helyek, ahol játszódik a történet nagy része, meseszépek lehetnek.

Sophie karaktere eléggé kettős volt. Egyrészt mikor a családja igencsak piszkálja, hogy milyen tanulatlan, haszontalan stb., akkor ezt csak tűri szinte szótlanul, semmivel sem vág vissza, még meg sem sértődik. Ezt egyáltalán nem értettem, hogyan lehet valakinek ennyire nem kiállni magáért. Később más esetekben is csak bárgyún hallgatja az őt ért szidalmazásokat, és utána is csak magában van meg a véleménye az illetőről. Másrészt az előbbi teszetoszaság ellenére annyira könnyedén elboldogul életének irányításával, hogy ez teljesen szemben áll a társasági határozatlanságával.
Luke nagy változása kicsit meredek volt. Először lehordja Sophie-t, hogy a nagymamája pénzére utazik, és tartsa távol magát tőle. (Szerintem itt sem áll ki magáért Sophie rendesen.) Majd a nagy sznobságát hipp-hopp leveti magáról, és ő lesz maga a megtestesült tökély.
Matilda volt számomra a legszimpatikusabb. Kedves, idős hölgy, aki igyekszik fiatalosan élni életét, tartja a haladást a korral.


Összességében egyszerű romantikus könyv volt. Biztosan fogok még olvasni az írónőtől, mert kíváncsi vagyok, milyenek a többi regényei.


Kiknek ajánlom: könnyed kikapcsolódást keresőknek


Pontszám: 3,5

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 448
Fordította: Nagy Henriette
Eredeti cím: A Perfect Proposal (2010)

2011. szeptember 2., péntek

NOVEMBERBEN! Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különös gyermekei

A nagy sikerű regény magyar fordítása hamarosan megjelenik a Kossuth Kiadónál.
Várható megjelenés: 2011. november 8.

Egy rejtélyes sziget …
egy elhagyott árvaház …
izgalmas, megindító és csodálatos történet.

Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek.

Volt egy fiú, akit egyáltalán nem lehetett látni, ha nem viselt ruhát, aztán egy lány, aki a csupasz kezében hordozta a tüzet. Volt két nővér, akik úgy beszélgettek egymással, hogy egyetlen szót sem szóltak és egy lány, aki úgy járt, hogy a lába nem érintette a földet. Olyan könnyű volt, hogy madzagot kellett kötni a derekára, hogy el ne repüljön.

És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár.

Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.

Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.
Különleges, misztikus történet, X-men és Harry Potter a negyvenes évekből... A fiatal szerző első könyvét az amazon.com máris beválasztotta 2011 legjobb könyvei közé.

"Izgalmas, különös, megindító első kötet. A fényképek és a szöveg pompás összhangja felejthetetlen történetet teremt."
John Green, az Alaska nyomában és a Paper Towns New York Times Bestseller-írója

A könyv vágatlan előzetese: